Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Fajcsák Attila: Az egri kálvária
meg. 19 Talán az érsek a látvány szempontjából hatásosabbnak tartotta a Szép-bástya tetején a város fölé emelkedő három keresztet, mint egy klasszicista stílusú, elöl nyitott, kápolnaszerű építményt. A három elárvult kereszt gondozatlanul ma is áll a Szép-bástya tetején. Sajnálatos módon csak ennyi látható a város múlt századi műemlékegyütteséből. Egerben is, mint másutt az országban, a Kálvária fontos része volt a kápolna, amelyben a Szent Sírt elhelyezték. A Szent Sír-kápolnát a Kálvária-domb délkeleti oldalában lévő egykori kaszárnyateremből alakítják ki. A munkálatokat tereprendezéssel kezdik 1828-ban, majd ezt követi e régi építmény bolthajtásának újrarakása. 20 A kápolna berendezéséről egy 1914-ben készült leltárból szereztünk tudomást: „A kápolnában van egy oltár, rendes oltárkővel ellátva. Az oltáron »Jézus a sírban« jelképező szobor van, mely fából készült. Az oltáron van feszület. 3 cánontábla, 4 db gyertyatartó fából. 2 db három ágú gyertyatartó. 2 kisebb gyertyatartó. 2 db oltárpárna. 2 db csipkés oltárterítő. 1 díszterítő (ünnepies). 1 hordozható rossz szószék hozzávaló fellépővel. 1 imazsámoly fából. 1 rossz persely. Van két egyszerű kép. 1 régi missale, A kápolnához egy szép rácsos ajtó vezet. A kápolna alja téglával van kirakva, s ez igen rossz állapotban van." 21 Mindebből csupán a halott Krisztus szobra maradt fenn az utókorra. 22 Érdekes, hogy a leltárban már nem szerepel az a lámpa, ami az oltár előtt csüngött, s amelyet Kováts Mihály rézműves készített 1830-ban, tizenkét rajnai forintért. 23 Pyrker építkezéseiről és javíttatásairól készült kimutatásban szerepel, hogy a várbeli Kálváriában Krisztus szent koporsójának felállítására 1114 rajnai forintot fizettek ki. 24 1830. április 9-én, Nagypénteken „Eger-várának düledékei között fel emelt Megváltónk koporsó-Emlékének fel-szentelésén" Mahovszky József teológiai doktor mondott szentbeszédet. 25 A Szent Sír-kápolna felszentelését követő évben, a számlák tanúsága szerint tovább folyik a tereprendezés a kápolna környékén, újabb falazásokat végeznek, 26 míg végül is a kápolna a jeruzsálemi szentsírhoz hasonló külsőt kap. (Lásd: Újszövetség, Mk. 15, 46) Egy helyen tévesen azt írják, hogy a Kálváriához 12 stáció vezet. 27 Az egri várbeli Kálvária mindig 7 stációs volt! Breznay Imre kissé értetlenkedve írja 1931-ben, hogy az egri Kálvária „nem felel meg a követelményeknek", mert csak 7 stációból áll, noha 19. HML. XV-6. Érseki Tervek. Nr. 29., Hivatkozik rá: SUGÁR István 1987. 128. 20. HML. XII-3/e/390. 892. iratcsomó, Nr. 25-26. 21. EÉL. Par. Agr. 2696/1914. 22. Dobó István Vármúzeum képzőművészeti gyűjteménye, lsz. 83.35. „Ismeretlen szobrász: Halott Krisztus, XIX. sz. Festett fa, 185x70 cm. Drapériaszerűen megmunkált alapon hanyatt fekvő Krisztus alakja. Mellette drótból készített töviskorona és három darab festett faszög. A fekvő alak ágyékán drapéria. Balját az ágyékán lévő drapérián nyugtatja. Jobbja teste mellett nyugszik. Hosszú, hullámos barna haj, szimmetrikus szakáll és bajusz díszíti arcát. Szemei lehunyva, szemöldöke festett. A talapzat, a test és a drapéria egységesen fehérre festett, haja, szakálla és bajusza sötétbarna színű. Rossz, szuvas, bal oldalán a talapzat egy része elkorhadt, lábfejei hiányoznak. Bal kezének mutatóujja hiányos. A XIX. században kialakított, a várban lévő Szentsírkápolnából." 23. HML. XII-3/e/390. 892. iratcsomó Nr. 14. 24. HML. XII-3/Í/60. 25. MAHOVSZKY József: Eger-Várának Düledékei között felemelt Meg-Váltónk' Koporsó-Emlékének fel-szentelésén tartott Szent Beszéd . . . Eger, 1830. 26. HML. XII-3/e/390. 892. iratcsomó. Nr. 1. 27. BAKÓ Ferenc-CSÉPÁNY Ferenc 1968. 48. 572
