Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú hímzések a Dobó István Vármúzeum erdélyi textiljeiből

Gyűjteményünk egy másik XVIII. századi darabjának is fenyőágas a mustrája (Leltári száma: 53.1.1283. 8. kép). Az erősen stilizált mértani formájú növényi motívumokból, fenyőágakból álló virágtövek, Györffy István véleménye szerint igen régi székely motívumot képviselnek.

30 Szerkezete világos, kidolgozása finom, aprólékos, szegélyvonala itt igen keskeny. Hasonló szerkezetű, motívumú és kidolgozású darabokkal több helyen is találkozunk.

31 Csillag alakban, virágot formáló középpel találkoznak a fenyőágak az 53.1.1121. leltári számú darab középmintájában (9. kép). A keskeny, geometrikus motívumokból álló szegélycsíkokra helyezett szegélyminta: virágcsokor sor, két fenyőág között tulipán. Párhuzamait a Székelyföldön kívül Kalotaszegen és a Mezőségen is megtaláljuk.

32 Legismertebb és legváltozatosabb kivitelben azzal a fenyőágas mustrával találkozunk, melynek középtengelye vízszintesen halad a minta közepén, szegélymotívuma igen keskeny, de sokszor el is marad. (88.1.116. leltári számú darab, 10. kép, 53.1.1390. leltári számú darab, 11. kép) A fenyőágak a tengely mentén virágban vagy mértani motívumban találkoznak. A fenyőágak lehetnek hosszú, karcsú szárra téve vagy szélesebb ágakkal laposabb, szétterülő mintát képezve. Ez a mustra egész Erdélyben ismert.

33 Úrihímzések és mintakönyvek nyomán vált kedveltté a szegfűs-gránátalmás, ötvirágú részarányos virágbokor is. Olaszkorsóba helyezve az egyik legkedveltebb reneszánsz motívum. (53.1.1285. leltári számú darab, 12. kép). Igen finom kidolgozású, könnyed forma: karcsú olaszkorsóban 3 szegfű, két lehajló gránátalma levéllel, kacsokkal. A hímzés érdekessége, hogy a virágbokor szegélymotívumként szerepel, mégis ez határozza meg a hímzés jellegét, karakterét. A székely hímzésekre jellemző szerkezettől is kivételesen eltérő módon, az egész mustra háromnegyed részét teszi ki. (A székely hímzések egyik jellemzője a széles középrész, ez szokta kitenni a díszítmény háromnegyed részét!)

34 E motívum párhuzamait széles körben megtaláljuk szőtteseken, hímzéseken, pásztorfaragásokon egyaránt.

35 A párnahaj középső motívuma nyolcszögletű keretbe helyezett, négy kettős ágból álló csillagos motívum. A csillagos motívum végtelen, a mezőket kisebb négyzetek kapcsolják össze. E motívum XVI. századi velencei mintakönyvekből ered, és Somogy tói a Mezőségig, Székelyföldig megtalálható.

36 30. Sz. Holló Valéria megjegyzése a leírókartonon, Györffy István észrevételéről. 31. MALONYAY Dezső 1909. M 57. M 61. M 65. valamint 26-7. kép. 32. FÉL Edit 1976. VI. tábla - Kalotaszeg, PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1943. IV/8. Mezőség, SZENTIMREI Judit 1978. 110. o. 127. fotó. A fenyőágas minta általánosan ismert az egész magyar nyelvterület hímzései között, csak a motívum neve más, pl. rozmaringos, cserleveles. Az 53.1.1121. (9. kép) szélmotívuma pl. teljesen megegyezik egy bükkatji hímzés szélmotívumával. FÜGEDI Márta 1978. 14. mintarajz. 33. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1941. 30. o. 90. ábra. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1943. III/5. MALONYAY Dezső 1907. XIV. tábla, 2. ábra. MALONYAY Dezső 1909. 255. o. 403. ábra, illetve XLII. tábla, 3. ábra. PALOTAY Gertrúd 1944. III. 3/a. SZENTIMREI Judit 1978. 225. o. 63. rajz. 34. ROEDIGER Lajos 1929. 453. FÉL Edit 1981. 599. DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma-PALOTAY Gertrúd 1943. 3. - ez utóbbi már említi, hogy ez alól a szabály alól van kivétel is. 35. BALOGH Jolán 1967. 118-120. és 153.: beregi szőttes, somogyi tükrös és sótartó, göcseji halotti lepedő. MALONYAY Dezső 1907. XIV. tábla 24. kép. XVI. tábla 6. kép. SZENTIMREI Judit 1978. 210. o. 44. kép, fotója 129. SERES András 1973. 157. kép. Legjobban azonban egy gyergyókilyénfalvi mustrában tér vissza ez a motívum: BAKÓ Terézia-BAKÓ László é. n. 11. minta: 3 szegfű, 2 lehajló gránátalma olaszkorsóban. 36. BALOGH Jolán 1967. 157. • 547