Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú hímzések a Dobó István Vármúzeum erdélyi textiljeiből

7. kép. Hímzésdarab, Székelyföld jának elnépiesedett változata. A 3 szirmú virágban közvetlen reneszánsz hatást is felfedezhetünk.

17 Gyűjteményünk Székelyföldről származó darabjainak túlnyomó többsége szálán varrott (fonottas) és keresztszemes, Csík megyéből való. Egy darab Udvarhely megyei, mely szabadrajzú, írás utáni. Ezt a hímzést (Leltári száma: 53.1.1292. 6. kép) még az úrihímzést és népi, paraszti hímzést összekötők csoportjába sorolhatjuk: finom, lenvászon alapanyagú, laza szerkesztésű nagy virágbokra gránátalmás és tulipános motívumú. Laposöltéssel, száröltéssel és margitöltéssel varrták. A nagy motívumokat kockákkal, berácsozással töltötték ki. Az öltések a hímzés színén es fonákján egyformák.

18 Ezek az írás utáni hímzések a Székelyföldön jól elkülöníthető és vidékekhez rögzíthető típusokra oszlanak.

19 Az egyik ilyen jellegzetes csoportot az udvarhelyi írás utáni varrottasok alkotják. Gyűjteményi darabunk későbbi utódait is ezek között fedezhetjük fel. Az alsó gránátalmát azonban gyakran virágcserép váltja fel.

20 A laza, áttekinthető 17. BALOGH Jolán 1957. 11. több motívum kialakulását is végigkíséri, így pl. hogyan alakul az akantuszlevél fokozatosan tulipánná stb. 18. FÉL Edit 1981. 598-601. - ezen jellemzői alapján sorolja a hasonló stílusú székely szabadrajzú hímzéseket az „összekötő darabok" csoportjába. 19. DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma-PALOTAY Gertrúd 1943. 1-2. 20. CS. GERGELY Gizella-HAÁZ Sándor 1976. 13-14. 6. 19. 21. fotó. 543