Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú hímzések a Dobó István Vármúzeum erdélyi textiljeiből

1. kép. Úrasztalterítő, Türe Gyűjteményünk legrégebbi darabja az 1729-ben készült úrasztalterítő. (Leltári száma: 53.1.1256. 1. kép). Közismert tény, hogy az úrasztalterítők motívumkincse egyéb úrihímzésekkel együtt - nagy hatással volt a népi hímzésekre, különösen Erdélyben. A finom, fehér patyolatból készült terítő négy sarkában elhelyezett motívum a XVII-XVIII. századi magyar úrihímzés országszerte általánosan ismert mintája: csigavonalban körbe kunkorodó virágág, végéből az egész hajlatot betöltő nagy virág nő ki, mely tulajdonképpen török eredetű. Az úrasztali térítőknek több mint két évszázadon át egyik legelterjedtebb sarokdíszítménye volt ez a mintád A csigavonalban lévő rajzos szirmok és pettyek (gránátalmamagok) egyértelműen népies hatást mutatnak. Aranyfonallal varrták, színén és fonákján egyforma laposöltéssel. A hasonló korú és stílusú úrasztalterítők többsége is csak egyszínű, arany, ezüst vagy selyemfonallal hímzett. A gránátalmát vagy tulipánt körbefogó csigás motívum legtöbbször úrasztalterítők sarkain fordul elő.

7 A négy úrihímzésből kettő azonos stílusú és színezésű párnahaj. A másik két hímzésdarab - esetleg lepedőszél darab lehetett - az előzőektől elütő szerkezetű és színezésű. Vizsgálatuk alapján úgy tűnik, hogy származási helyük is eltérő lehet. A két igen finom, fehér lenvászon alapanyagú, téglalap alakú párnahaj egyik keskeny vége meggyszínű selyem- és aranyfonallal hímzett. (Leltári számuk: 88.1.2. 2. 6. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1943. 8. PALOTAY Gertrúd 1939. 115. 14. ábra. PALOTAY Gertrúd 1940. 49. 7. V. EMBER Mária 1981. 47. o. valamint a 89., 91., 93., fényképek (ezek tárgyleírása: 167., 173.,, 168.) TAKÁCS Béla 1983. 64. o. valamint 41., 42., 45. fénykép. FÜGEDI Márta 1986. MALONYAY Dezső 1922. 187. 274-275. ábra. 538