Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

Tanulságos a szénégető máglya elnevezéseinek számbavétele. Észak-Magyarországon többféle terminológia él egymás mellett. A Zempléni-hegységben a hagyományos régi neve müle (Mogyoróska), mille (Regéc), mile (Kishuta, Kovácsvágás), mila (Óhuta), ritkán kúpja (Pálháza), és csak újabban hívják boksának.*

3 A Bükkben Mályinkán, Tardonán és Felsőtárkányban, Répáshután a mile, mila név az általános, ez utóbbi évtizedekben az erdészeti szaknyelvből terjedt el a boksa kifejezés. Gömörben is a mile terminológia az ismert.

84 A mátrai szlovák falvakban nem használják a mile kifejezést, itt a boksa, bana, a palóc Bodonyban a baksa megnevezés ismert.

85 A mile szó 1606-tól adatolható „szénégető máglya" jelentésben. Német eredetű kifejezés, a Meiler („szénégető boksa" jelentésű) szóból.

86 Szlovák nyelvterületen mil'a (Hámry pri Snine, Cierni Balog, Horehronie)

87 Közép-Csehországban milir,™ Német nyelvterületen Meiler, Kohlenmeiler (Siegen környékén - NSZK) a neve.

89 A Kárpát-medence északi területein kívül Erdélyben fordul elő a mile kifejezés változata: Székelyvarságon a kisebb máglya neve millér, Torockón pedig a szénégető kupac egyetlen megnevezése a mihér.

90 A boksa, baksa valószínűleg származékszó, és csak 1891-től adatolható „szénégető máglya" jelentésben.

91 Erdélyben főként ez terjedt el (Székelyvarság, Gereblye, Nagyenyed vidéke). Román szénégetők szavaként is említik.

92 A bakonyi szénégetők is ezt használják, bár Szentgálon inkább mondanak kúpot, Bakonycsernyén pedig rakást.

93, A mátrai szlovákoknál ismeretes bana terminológia a XVIII. század közepén a gyöngyösi szénégető kovácsok díjszabásánál fordul elő bánya alakban.

94 Mindkét kifejezés a szlovák eredetű bana szóból származhat, amelynek a bánya és gödör jelentés mellett „valamiből összerakott csomó, halmaz" értelmezése is ismeretes.

95 Észak-Magyarországon a szénégető boksa mérete az égetés jellegétől (bérmunka, kovács égetése vagy saját részre égetés) függően változott. A kovácsok kicsiny, 5-10 köbméteres boksája mellett a paraszti szénégetők, az eladásra dolgozók nagyobbakat raktak. Gömörben hagyományos a 30-40 méteres boksa, de ott is akadt, aki 120 köbmétert rakott egy miiébe. Régebben a bükki Répáshután is a 30-40 köbméteres boksa volt az általános, az 1970-es, 80-as években viszont 60-70 köbméterest is raknak. A zempléni Óhután 50-80 m

3 fát raktak egy miiébe.

96 A mátrai szlovákok a bükki és zempléni boksáktól kisebb méretűeket, általában 8 köbmétereseket raktak. A szénégető boksák mérete az egész Kárpát-medencében hasonló változatosságot mutat. A Bakonyban 83. PETERCSÁK Tivadar 1978. 28., 1981. 57. 84. LAJOS Árpád 1956., NÉMETH Marietta 1980., PETERCSÁK Tivadar 1984a. 83., É. KOVÁCS László 1976. 151., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 84-86., PETERCSÁK Tivadar 1986b. 133., HERKELY Károly 1941. 262. 85. Saját gyűjtés. Vö.: Egri Néprajzi Adattár 2979-87. 86. MTESZ 1970. II. köt. 921. 87. Vasil LATTÁ 1958., Ladislav TAZKY 1980., Horehronie 1969. 88. Blanka CHÁTALOVÁ 1985. 110-111. 89. Alexander WOLLSCHLÄGER 1984. Netphen. 90. TAGÁN Galimdzsán 1943. 38., KÓS Károly 1972. 58. 91. MTESZ 1967. I. 330. 92. TAGÁN Galimdzsán 1943. 38., PÁVAY VÁJNA Ferenc 1907. 294., KÓS Károly 1978. 67-68. 93. VAJKAI Aurél 1959. 27., HEGYI Imre 1978. 103. 94. HML Gyvkj. V-101/a. 4. k. 569. 95. MTESZ 1967. I. 241., Vö.: UMTSZ 1979. I. 337-338. 96. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 86-87., É. KOVÁCS László 1976. 151., PETERCSÁK Tivadar 1981. 58., 1984a. 84., 1984b. 491. 508