Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez
cáfolja: „A Cs(ánki)I. 57. és Műeml(éki) top(ográfia) I. 482, ahol a tizedjegyzék borsodi Vgarad nevének idevonása téves; ez esetleg Nyárád nevének elírása". 70 Amint említettem, a XIV. sz. elején, pontosan meg nem határozható időpontban kihal az Ugra család és a falut a Bykedi família kapja meg. A Bykediek szerepe fontos lehet Andornak történetében azért is, mert a XV. század elején Bogácson is birtokosok voltak. Az Andornak földrajzi név pedig az Egri-völgyön kívül egyedül Bogács egyik részeként ismeretes, amint erre fentebb már utaltam. A község birtokosai 1248-ban a „bogácsi nemesek", közöttük a Bogácsi família tagjai, akik 1411-ben halnak ki, és csak leányágon maradnak meg a faluban. Zsuzsannát Bykedi János veszi el, és így ő örökli a falu egy részét. Andornak birtoklástörténetéből tudjuk, hogy 1435-ig a Bykedi családé volt, tehát 1411 és 1435 között a két falunak azonos volt a földesura. Arra azonban nincs adat, hogy a Bykediek mióta éltek a faluban, mert lehettek részbirtokosok is az 1248ban említett „bogácsi nemesek" között. 71 Andornak és Bogács között tehát a kronológiába illő közvetlen kapcsolat az írott forrásokból nem mutatható ki. Megvan azonban az Andornak nevek egyezése, és megvannak a tufakőbe vájt borospincék, bár ezek a szomszédos településeken is fellelhetők. Kisebb valószínűséggel feltételezhető, hogy ezek az egyezések bizonyos időszakban a két falu közös földesurának, az ő telepítési tevékenységének vagy munkaszervezésének tulajdoníthatók. Folytatva Andornak falu birtoklásának történetét, azután, hogy a Bykedi nem kihalt, 1435-ben Zsigmond király Andornak pusztát Lyubelley (Lyüblye, Lyblye) Bálint fiainak adományozta. A század utolsó harmadában pedig már megint új földesura van, a Liptay család, amely birtoklását fenntartja a XVIII. sz. elejéig. A XV. század végén is bizonyára puszta volt, mert az 1494. és 1495. években készített és a „Bakócs kódex"-ben fennmaradt jegyzékekben Andornak nem szerepel. 72 1549-ben viszont már újra lakott hely, bár az adózó családok száma csak nyolc, de ezek is eltűnnek az 1552-es török várostrom után, és csak 1564-ben épül újjá. 73 Ennek ellenére Andornak önállóan nem kerül összeírásra az egész XVI. és XVII. század folyamán sem az egri püspökség, sem a káptalan papi tized szolgáltatására köteles falvai között. Bizonyára azért, mert Andornak „nemesi föld"-nek számított, amint ezt Szederkényi Nándor le is szögezi. „Eger egyes részei, úgy Tállyán az andornaki , terra nobilium' terület, nem volt püspöki birtok". 74 Egyes dézsmajegyzékekből valóban kitűnik, hogy Andornak határát ebben az időben is megművelték, de Nagytályához csatoltan tüntetik fel. Az összeíró biztosok jelzik is, hogy Nagytálya határán belül több szomszédos, kisebb helységhez tartozó szántót vagy szőlőt számolnak még el. Az 1548-as dézsmajegyzék Nagytályán feltüntet egy „Nemesek földje", azaz terra nobilium nevű területet és egy Plancius szőlőhegyet, amelyek Szederkényi szerint andornaki földek. A felsorolt 281 nagytályai (+15 extraneus) bordézsmára kötelezett személy közül 106 -I- 38 andornaki szőlőt művel. 75 1549-ben Andornak ugyanilyen viszonyok között adózott, Nagytálya határában tüntették fel, de erről az évről mind a két 70. BALÁZSY Ferenc 1897. 169., passim; CSÁNKI Dezső 1890. I. 57.; GYÖRFFY György 1987. 66. 71. SOÓS Imre 1975. 76.; KANDRA Kabos 1886a. 414-414.; SUGÁR István 1980. 13. (1439. év); BmL. XV-XVII. Borovszky Samu Borsod megyei helytörténeti kutatócéduláinak gyűjteménye. 41. 72. KANDRA Kabos 1888. 339-347. 73. SOÓS Imre 1975. 76. 74. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 366. 75. SZEDERKÉNYI Nándor II. 1890. 97.; BÁN Péter 1981. 41-49. 475
