Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

Alapul véve az 1447. évi eseményeket, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a za­rándokok között voltak Eger környéki „vendégek", esetleg andornaki lakosok is. Az eddigiekből következően úgy vélem, hogy a középkori Andornak számára nem lehetett ismeretlen a Rajna-völgyi Andernach; a két névnek egymással talán kapcsolata van, de ennek a kapcsolatnak a kialakulása, története napjainkban a források elégtelensége mi­att már nem ismerhető meg. A kérdéshez csak a germán nyelv- és névtörténetben jártas kutató tudna érdemben hozzászólni. Andornak népességének, településének története - amint az eddigiekben láthattuk - olyan szoros része a középkori Vallis Agriensisnek, hogy a nyitva maradt kérdések csak ennek a kistájnak keretei között válaszolhatók meg, és akkor is csupán részlegesen és feltételesen. Az Egri-völgy történetének átfogó elem­zésére azonban - terjedelmi okokból - már egy másik tanulmányban kerül majd sor. Esemény- és birtoklástörténet Andornak népességének alakulása és településmódjának története igen rövid, ese­ményekben szegényes. Amint az eddigiekből már kitűnt, keletkezésének ideje bizony­talan, birtokosának családjára és személyére csak utalásokat kapunk a forrásokban. A XIII. század végétől - vagy talán már korábban is - birtokos Ugra família a következő évszázad elején kihal, és Andornak-Ugrafalvát a király a Bykedi családnak adományoz­za. Ezzel olyan évszázad kezdődik el, amelyből a falura vonatkozóan semmiféle meg­bízható adattal nem rendelkezünk. Pedig ez idő alatt szűnt meg Andornak település, possessio lenni, s úgy látszik, elnéptelenedett. 1435-ben ugyanis a földesúr magtalan ha­lála után a király újra eladományozza Andornakot, de már nem úgy, mint falut, hanem mint praediumot, pusztát. A település történetének megismerését nehezíti az, hogy neve a különböző jobbágynévsorokban, egyházi vagy királyi tized jegyzékekben nem szerepel. Ismertek azonban egyes események, amelyek színtere az Egri-völgy, és na­gyon valószínű, hogy ezek alól Andornak sem volt kivétel. Példaként említhetjük meg, hogy 1278-ban IV. László királynak nézeteltérése támadt II. András egri püspökkel, akit helyéről elmozdított, az Egri-völgyet pedig a kunokkal elpusztíttatta. A lakosságot a király parancsára a Szihalom és Füzesabony között lévő Kisbuda (Szihalombuda) helységbe terelték és mindaddig ott tartották, amíg a király a püspökkel meg nem egye­zett. Három év elteltével, 1281-ben, ez Egerben meg is történt, az Egri-völgy lakosai visszatérhettek lakhelyükre, a király pedig ígéretet tett az okozott károk megtérítésé­re. 69 Nem hihető, hogy a lakosságon belül a vallon vagy német telepesek kivételezettek lettek volna, inkább az történhetett, hogy ez az esemény elősegítette a Völgy népeinek keveredését, a különböző etnikai elemek egységesülését. Településünk XIV. századi megemlítése is vitatott kérdés, 1332 és 1337 között ugyanis a vatikáni kamara költségeinek fedezésére pápai adót vetettek ki a magyaror­szági egyházakra, és ennek alapját az ekkor készített pápai tizedjegyzék képezte. A minden önálló egyházközséget felölelő lajstrom nem tartalmazza ugyan Andornak ne­vét, de ennek több oka lehet. Az egyik, hogy túl kis hely volt ahhoz, hogy ide bekerül­jön, mert a filiák - lelkészük nem lévén - kimaradtak. A másik lehetőség az lenne, hogy a falunevet rosszul jegyezték le és így nem azonosítható. Csánki Dezső Andornakról ezt írja: „E helység véleményem szerint a pápai tizedlajstromban (348) Cserép, Novaj, Os­toros sat. m. föltűnő , Vgarad' helynévben rejtőzik. 1435-ben puszta." Az Ugarad név nehezen fogadható el egyrészt, mert korábbi formája, mint láttuk, Ugrafalva volt, ami­nek ilyen elírása nem valószínű, másrészt mert Györffy György ezt határozottan meg is 69. В ALÁZSY Ferenc 1897. 121.; SUGÁR István 1984. 84. 474

Next

/
Thumbnails
Contents