Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

Ug nemzetség 1282-ben osztja fel birtokait, és az Eger-pataktól nyugatra eső részt Mikó kapja meg, aki meg is telepszik itt. Ennek ellenére a Mikófalva név írásban először csak 1413-ban jelenik meg, korábban (1303) csak „v(illa) Mikó" néven említik.

44 Az analógiák érthetővé teszik tehát az Ugrafalva-Andornak kettős névhasználatot, csak éppen arra nincs a forrásokban utalás, hogy 1327 előtt melyik nevet használták, vagy éppen mind a kettőt? Az Ugrafalva keletkezése egyszerű folyamat, a település a birtokos nevét viseli. Az Andornak is személynévből vezethető le, de itt a helynév maga a személynév, a névadásnak ez a formája pedig az első települők emlékét őrzi.7

44a Ezért az Andornak forma meg kellett hogy előzze a másikat, csak éppen konkrét adattal ez nem bizonyítható. A Mocsáry család birtokjogát biztosító hagyományt és e névmagyarázatot a család története meggyőzően cáfolja, de eddig még nem említettem annak lehetőségét, hogy valamelyik nyugati nyelvben is keressük a megoldást. Korábban Balázsy Ferenc már utalt erre Heves megye történelmében, az Egri-völgy francia-vallon településeiről szólva. „Andornak (. . .) lett volna egyik ilyen francia telep. Annyi bizonyos, hogy e helység neve nem mutat magyar eredetre és jellegre, mert nem származhatott a későbbi keletű Andor keresztnévtől (. . .). A nevet megközelíteni látszik Dornich belga város neve."

45 E. Borchgrave belga-vallon szerző idézi Czoernig véleményét, mely szerint vallon helynevek Eger közelében Andornak és Kaal (Kál), de hozzá is teszi, hogy ezt a feltevést semmi sem bizonyítja.

46 A következőkben olyan adatokat igyekszem bemutatni, amelyek Andornak egykori nyugat-európai kapcsolatait teszik valószínűvé. Népességtörténet - névmagyarázat A településtörténet egyik ismert jelensége az, hogy egyik országból a másikba, vagy egyik kontinensről a másikra költöző, elvándorló csoportok új lakóhelyüket annak a településnek a nevével jelölik meg, ahonnan elszármaztak. 1750 körül kisebb csoportok vándoroltak ki hazánkból Dél-Oroszországba, és ezt a gyakorlatot követve, magyar nevű falvakat alapítottak. A jelenkorra ezek a csoportok már asszimilálódtak, csupán oroszul beszélnek, de lakóhelyüket ma is az eredeti Földvárról Fedvamak, Nagylakról Nádiaknak mondják. Melich János szerint a Kárpát-medencében található Velence, Venecia nevű helyek első lakói olaszok lehettek, akik Velencéből hozták magukkal ezt a nevet, ami évszázadok során többé-kevésbé eltorzult.

47 Saját ismereteimre is támaszkodva állíthatom, hogy az angol világbirodalom gyarmatai tele vannak az anyaország helyneveivel - London, Windsor, Delhi, Wilmington stb. -, de ugyanez a francia vagy spanyol kivándorlók, gyarmatosítók névadására is vonatkozik. Ez történhetett Magyarországon, az Egri-völgyben is, ahol az Árpád-korban vallon, német és olasz csoportok telepedtek meg. A kérdés terjedelmes irodalma azonban elsősorban és főként csak a latinusnak nevezett, a román nyelvcsalád népeihez tartozó csoportokat tárgyalja, a németekkel nem foglalkozott. A Kárpát-medencében ui. több tájon az mutatható ki, hogy a latinusokra németek telepedtek, akik beolvasztották a már ott talált vallonokat, olaszokat,

48 és a kutatók nem gondoltak arra, hogy ez a folyamat ellenkező irányú is lehetett. 44. BAKÓ Ferenc 1965. 192.; GYÖRFFY György 1963. 757.; Uő. 1987. 44a. KÁLMÁN Béla 1967. 170-171. 45. BALÁZSY Ferenc 1897. 112-113. 46. BORCHGRAVE, Emile de 1871.29. 47. MELICH János 1925-1929. 183-184. KISS Lajos 1978. 687. 48. Magyarország Története 1984.

1. 1093. 470