Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

kegyura, mi ha áll, akkor e nemzetséget a tatárjárás kipusztítá, mert ez után a monostor új kegyurat kap". Mai ismereteink szerint Dunapentele határában és környékén Ondornak, vagy ehhez hasonló helynév ismeretlen. Bóna István úgy véli, hogy a nevezett földvár a jelenlegi Rácdombbal azonosítható.

I2 Ugyancsak a XIII. századból és tájunktól távolabbi helyekről kapunk hírt két Andornyk személyről 1242-ből és 1249-ből.

13 Erdélyben pedig még két, személynévből keletkezett helynevet említ Szabó T. Attila: Andornakmái (Kolozsvár 1377-1378) és Andornyak (Sepsiszentgyörgy, Pesty Frigyes 7), ezek azonban nem települést, inkább határrészt jelölnek.

I3a Felsorolt adataink támogatják a nyelvészeknek azt a feltevését, hogy az Andornak eredetileg személynév volt különböző alakokban és a település erről kaphatta nevét. A helynevekről a kutatók megállapították, hogy eredetük a település történetének sokszor egy jelentős eseményére vezethető viszsza és ennek egyik fontos mérföldkövét képezheti. Vannak, akik kétségbevonják ugyan a helynevek elemzési eredményének hitelességét a történelmi folyamatokban, de sok esetben csak a helynevek adnak hírt régmúlt idők olyan eseményeiről, amelyekről az írott források hallgatnak.

14 Maga az Andornak név is ilyen jelentőségű, mert az eddig elmondottak mellett még számos adatot és rájuk épített feltevést lehetne felsorolni. Közöttük elsőnek egy névetimológiát ismertetünk, amely ismeretlen időben keletkezett és XVIII. századi formájában maradt ránk. Elöljáróban el kell mondani, hogy Andornak téglalap alakú, keletnyugati irányban hosszasan elnyúló határa a középkor óta az egri egyházi birtokok közé ékelődött be, mint nemesek tulajdona. A török hadjáratok miatt a XVI. sz. derekán a püspökség és káptalan elhagyta Egert, majd csak a török visszavonulása után tért vissza. Minthogy a birtokukhoz való jogokat biztosító iratok egy része a török hódoltság alatt elkallódott, a földesurat megillető bíráskodási szerv, az úriszék tanúkat hallgatott ki, akik eskü alatt vallották meg, mit tudnak a 100-150 évet megelőző birtokviszonyokról. Andornakot a XVI. század folyamán a török és más hadak többször elpusztították, a XVII. században végig puszta volt és csak az 1730-as években válik újra termelő és szolgáltatásait teljesítő jobbágyfaluvá.

15 Rövidesen felmerült azonban a kétség, nem tartozott-e Andornak egykor a püspöki birtokok közé, minthogy IV. Béla 1261-ben kelt adománylevele Bélapátfalvától Egerfarmosig az egész Egri-völgyre kiterjed. Ennek a nyomozó vagy bizonyító eljárásnak egyik fejezete volt az a tanúvallomás, amelyet 1766. február 23-án az úriszék Egerben folytatott le.

I6 Az egyetlen tanúnak, Nagy András 78 éves, Deménd (ma Demjén) községben lakó, egri püspöki jobbágynak három kérdésre kellett megfelelnie. Ismerte-e Andornak egykori birtokosát, idősebb Mocsáry Balázst, mikor ismerte meg és mikor halt meg az illető? Hogyan találkozott vele és mit hallott tőle Andornak eredetéről, határának kialakításáról? Tud-e valakit tanúként ajánlani? Saját korát a tanú úgy írja körül, hogy 27 éves volt, amikor Telekessy István egri püspök meghalt. Minthogy a püspök halálának dátuma 1715, Nagy András 1688-ban 12. FEJÉR György 1829. IV. I. 142-143.; KARÁCSONYI János 1900. I. 123.; GYÖRFFY György 1977. 256. - A jelenlegi állapotra vonatkozóan Matuss Lászlóné közlését - Bóna István eddig még meg nem jelent véleményével - hálásan köszönöm. 13. KISS Lajos 1988.

1. 100. 13a. SZABÓT. Attila 1988. 445. 14. ABEL, Wilhelm 1967. 27. 15. SOÓS Imre 1975. 76.; Pesty F. adatgyűjtése: OSZK kézirattár (Tom. hung. 1114. 12. kötet): A község elöljárósága jelenti 1864-ben, hogy „. . . Régibb időkben nem volt falu csak pusztaság (. . .) Tudomásuk óta mindig Mocsáry családé volt s ezen pusztán lévő s szomszéd faluból ide költözött családok szaporodásából faluvá alakult." 16. HmL. Érs. lt. Cl. I. Fasc. CC. no. 455. A vallatás teljes szövegét a Függelékben közlöm. 463