Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

veszi az egész Mediterráneumot és Észak-Afrikában, vagy a Szentföldön, a Közel-Keleten nem kőbe, hanem agyagba vagy löszbe vájták a leginkább lakásnak használt üregeket. Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és a Krím félszigeten már vulkáni kőzeteket használhattak fel erre a célra, éppúgy, mint Dél-Európa több táján, így Itáliában, Spanyolországban, vagy Franciaország egyes vidékein, a Loire és a Vezér völgyében.

7 Ha tehát a barlangépítkezés etnikai eredőit kívánná valaki feltárni, Keletet vagy Nyugatot egyaránt számításba vehetné. A magyarság két évezrede ismert történelme során számos keleti és nyugati tájon fordult meg és különböző népekkel, etnikai csoportosulásokkal került kapcsolatba. Különösen fontos ezt a kérdést az Egri-völgyben feltenni, ahol írott forrásaink szerint csaknem egy évezred folyamán számos nép kisebbnagyobb csoportja telepedett meg. A középkori kultúra és életmód kialakítására minden valószínűség szerint azok voltak nagyobb hatással, amelyek ismerték a szőlőművelést és a bortermelést. Andornak példáján ezen etnikai csoportok kilétét, egymás mellett élését és hatását kívánjuk ebben a dolgozatban megvizsgálni a ránk maradt középkori írott emlékek, a földrajzi nevek és a falu határában lévő borospincék megfigyelése, vizsgálata révén. A település neve Maga a név, a település neve alkalmat ad arra, hogy áttekintsük a nyelvtudomány és a hagyomány eredményeit, emlékeit, amelyek kapcsolatban szoktak lenni egy-egy hely történetével. Az Andornak helynév szinte egyedülálló a Kárpát-medencében, legalábbis ebben a formában. A nyelvtudomány megállapítása szerint nyelvemlékeinkben az Andronyk - Andronuk formában előforduló alak puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Forrása a latin Andronicus, ill. a görög Andronikos, ami magyarul Győztes-t jelent. Kiss Lajos a helynevet Andornaktálya címszónál tárgyalja és megemlíti, hogy egy Andronuk 1231 és 1437 között Zala vármegyében mint személynév bukkan fel.

x Okleveleinkben még néhány helyen ugyanebben a funkcióban ismert, de ezek a nagy távolság miatt alig hozhatók kapcsolatba településünkkel. Legközelebb állnak hozzá a Felföld egyes tájain megemlített személynév formák. A Felföld legnagyobb nemzetsége, az Abá-k nevéhez fűződik az Abaúj megyei Fűzérvár megépítése, amit történetíróink a Kompolt nembeli „Vak-Andronicus"-nak tulajdonítanak. Ö adta el a várat II. András királynak egy 1264. évi pápai oklevél szerint, így került a királyi család tulajdonába.

4 Korábban a táj az Aba nemzetség Kompolti ágának birtoka volt, és az előbb említett Andronicust egyes történészek tévesen Andornak-nak fordítják. A kétségtelen elírás kizárja az Eger környéki Andornakkai feltételezhető közvetlen kapcsolat lehetőségét.

1

" Hazánk más tájain, így elsősorban a Dunántúlra lokalizálhatóan ismerjük még e személynév különböző formáit. A Zichy-okmánytár egyik, 1233-ban keltezett oklevelében egy Andronyk nevű ispánról esik szó," majd 1238-ban Fejér megyében, a mai Dunapentele környékén Ondurnuk nemzetséget és ugyanilyen nevű földvárat említenek. Karácsonyi János a következőket írja róluk: „Andornok (Ondarnuk, Odornuk). DunaPentele és Ráczalmás közt birtokos nemzetség, melynek tagjai (. . .) 1238-ban a dunapentelei apáttal együtt védelmezik az Odurnuk nevű, Földvárhoz tartozó, a Duna mellett eső földet Pósa fia, Péter ellen. Ebből következtethetjük, hogy a pentelei monostor 7. BAKÓ Ferenc 1972. 1666-1670. 8. KISS Lajos 1978. 55., 1988. I. 100. 9. GYÖRFFY György 1963. 82. 10. FÜGEDI Erik 1977. 22-23., 134.; FÜGEDI Erik 1986. 113., 126. 11. SZENTPÉTERY Imre 1923. 165. 461