Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Szabó Jolán: Fertályok és fertálymesterek Gyöngyösön
szolgalattyokért relaxáltatnak." 51 Esetenként mentesültek a porció fizetése alól: „A Fertály Gazdák és Mesterek az idei portiojokat fizessék meg és a Következendő Esztendőben immunisek maradnak." 52 Fizetésüket 1783-ban már bejegyzik a városi protokollumba, ekkor 4 forintot kaptak egy évre. 53 A készpénz mellett egyszer-egyszer jutalomként ruházatuk kiegészítéséhez is hozzájárult a tanács: „Ezen Esztendőbeli [1783] 8 Fertály mestereknek a'kik Varasunk mellet hiven fáradoztak, kinek kinek egy pár csismára f 2 resalvallattnak." 54 1787-ben a fertálymesterek fizetését felemelik 6 forintra, a következő évben pedig 8 forintra. Ezen az összegen majd csak 1810-ben változtatnak, amikor 15 forintban állapítják meg évi járandóságukat. 55 Az összeg nem túlságosan nagy, gyakorlatilag a konvenciós cselédek fizetési szintjének felelt meg. Azonban tévednénk, ha a város hierarchiájában a cselédekkel egyenrangúaknak tartanánk a fertály mestereket. A tisztség ennél többet jelentett, a fizetés önmagában nem mutatja a város társadalmában betöltött presztízsét, ezt sokkal inkább jelzi az, hogy mely társadalmi rétegből kerültek ki ezek a tisztségviselők, s jelentett-e a fertálymesterség viselése valamiféle előmenetelt a későbbiekben a hivatali ranglétrán. Már a fertálymesterekkel szemben támasztott követelmények között is egyértelműen megfogalmazódott, hogy csak a város vagyonosabb polgárai közül választanak erre a tisztségre. Bár a rendelkezésünkre álló források nem teszik lehetővé, hogy ellenőrizzük a megválasztott fertálymesterek vagyoni helyzetét, nem valószínű, hogy a város vezető testülete eltért volna ettől a követelménytől, s a szegényebb lakosság számára megválasztásukkal lehetőséget adott volna az ügyekbe való beleszólásba. Ez a lehetőség egy másik réteg számára volt adott, mégpedig a város iparosainak. A mesterek céhekbe szerveződve, testületileg részt vettek rendészeti feladatok ellátásában, így például a tűzvédelem megszervezésében, a fertálymesterség viszont egyénileg biztosított módot a város önkormányzatában való részvételre. 56 A fertálymesterek foglalkozását nem mindig tüntetik fel a jegyzőkönyvben, de ha bejegyzik, akkor a harmadik negyed kivételével mindenhol iparűzőt találunk. 1809-ben például a megválasztott 8 fertálymester közül 3 csapó, 1 szabó, 1 vékonyszabó, 1 szűcs, 1 fésűs, 1 pedig szőlőműves volt. Ez utóbbi iparosnak nem nevezhető, viszont beválasztása a fertálymesterek közé azt mutatja, hogy a város szőlőművelő lakossága is komoly tényezőt jelentett a mezőváros társadalmában. Velük a harmadik negyed fertálymesterei között találkozhatunk. 57 A fertálymesterek névanyagának vizsgálata alapján bizonyos családi kapcsolatok is feltételezhetők e tisztségviselők között. 1803-ban és 1808-ban a harmadik negyedben Pampuk János neve szerepel a megválasztottak listáján, 1815-ben ugyanitt Pampuk Pál a fertálymester, 1826-ban pedig Pampuk András. Mivel maga a név nem túl gyakori, a rokoni kapcsolat közöttük valószínűnek tűnik. 58 51. 1774. április 18. HML V-101/a 6. rsz. 357. ; 1772. október 31-én „Ujfalusi Mátyás Barát András és Koncz András Fertály Gazda és mestereknek egy-egy forint qvantumokbúl ell engedtetik." - HML V-101/a 6. rsz. 325. 52. HML V-101/a 6. rsz. 373. 53. HML V-101/a 6. rsz. 743. 54. HML V-101/a 6. rsz. 749. 55. HML V-101/a 7. rsz. 163., 213.; 9. rsz. 127. 56. LÖFFLER Erzsébet 1984. 299. 57. HML V-101/a 9. rsz. 74-75. 1807-ben kalapos, csapó, gombkötő, „kötél eresztő", varga és szőlőműves foglalkozásokat jegyeznek fel (HML V-ÍOl/a 8. rsz. 650.) 1808-ban csapó, „szita kötő", pék és varga (HML V-101/a 9. rsz. 10.), 1811-ben kalapos, csapó, nyerges, varga, szűcs (HML V-101/a 9. rsz. 201.) foglalkozásokkal találkozunk. L. még 9. rsz. 276., 358. 58. HMLV-101/a8. rsz. 360., 9. rsz. 10., 489., 11. rsz. 131. 454
