Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Patay Pál: A hevesi harang és középkori harangok Heves megyében

külön illesztették fel a viaszbetűket, hanem a felirat egy-egy szakaszát teljes egészében magán viselő viaszszalagokat vittek fel, amely szalagokat negatív sablonokban öntöttek ki. Ez abból állapítható meg, hogy az ismétlődő szakaszoknak nemcsak a megfelelő be­tűi tökéletesen egyformák (ugyanakkor egy szakaszon belül lévő két azonos betű kissé eltérő is lehet), hanem a szakaszok is tökéletesen egyező képet nyújtanak, pontosan le­másolva teljes mértékben fedik egymást. Évszám e harangok egyikén sem található. Mégis az öntésük körülbelüli idejét meg tudjuk határozni: 1523 körül készültek. Ugyanis - amint látni fogjuk - ugyanaz a mester készítette mindhármat, mint aki egy Nógrádszakálon lévő harangot, amelyen viszont az 1523 évszám ki van öntve. 19 A balatoni és a gyöngyöstarjáni harang díszítetlen. A tiszabőin viszont a felirat alatt egy Agnus Dei-t (Isten bárányát) ábrázoló kerek embléma látható (6. kép). Itt kell megjegyeznünk, hogy a balatoni harangot korábban az 1829. június 30-i ca­nonica visitatio jegyzőkönyvében leírtak alapján, amely a feliratában cronistichont sej­tett, 1272-ben öntöttnek vélték. 20 A műemléki topográfia számára történt helyszíni összeírás során viszont - bizonyára felismerve a felirat minuszkulás betűi láttán e kelte­zés helytelen voltát - ezt két évszázaddal későbbinek jelölték meg, miután tévesen leol­vasva a feliratát „REX VEN^AM IN GLORIA PACE és 1472 évszám" formában jelöl­ték meg. 21 Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy évszám egyáltalában nem fordul elő a harangon (7. kép 1). Egyébként mind a balatoni, mind a gyöngyöstarjáni harangról a helyi hagyomány azt tartja, hogy egykor azok is el lettek volna rejtve. Utóbbiról, hogy a „török világban" a község határában lévő „Lugi kútban", 22 az előbbiről pedig, hogy a XVII. század sza­badságharcai idején a kenderáztatókba süllyesztették, ahonnan a XVIII. század elején emelték volna ki. 23 A szomszédos bükkszentmártoniak viszont úgy tudják, hogy erede­tileg az ő templomuk harangja lett volna, ők is rejtették el, de a balatoniak kiásták és megszerezték a templomuknak. 24 Ezek azonban csak hiedelmek, amelyeket semmilyen hiteles adat sem támaszt alá. Ezért nem is foglalkozunk velük behatóan, annál kevésbé sem, mivel a fentiekhez, mind­egyik változatukhoz hasonlók szerte az országban, szinte minden középkori, sőt sok XVII. századi haranggal kapcsolatban is fennállnak. Ez arra vall, hogy néhány megtör­tént eset - az idők folyamán bizonyára lényegesen több, mint az általunk felemlített 19 - hatására a történet átragadt azokra a harangokra is, amelyek eredete már az elmúlt századok homályába veszett. Érdekes azonban, hogy a hiedelem mindig valamiféle víz­hez - folyóhoz, tóhoz, mocsárhoz, kúthoz stb. - köti az elrejtést. Volt egykor a megyében egy negyedik hasonló harang is, Szűcsin. Ez azonban nem is száz évig szolgált az eredeti helyén. Már 1604-ben a Nógrád megyei Terbelédre (Ter­19. PATAY P., Nógrád . . . 158. 20. KOVÁCS M.,i.m. 29. 21. DERCSÉNYI D.-VOIT P., . . . Heves ... I. 510. - Az évszámot illető téves leolvasást bizonyára az idézte elő, hogy a felirat első és második szakasza találkozásánál lévő, egymást szorosan követő C, E, csonka R és E betűket, amelyek eléggé hasonlók, felületesen CCCC-nek ( = 400) olvasták. 22. Arnóti Mihály helybeli plébános közlése Kovács József korábbi főesperes-plébános adatai alapján. 23. Canonica visitatio 1829 június 30.: „. . . turbidis revolutionum temporibus féliciter superatis (ut traditio fért) initio superioris saeculi e maceratorio canabum erecta est." 24. DERCSÉNYI D.-VOIT P.,. . . Heves ... I. 509. 402

Next

/
Thumbnails
Contents