Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)
gálati naplóba bevezettük e hely fokozott megfigyelését, nehogy illetéktelenek lehatolhassanak oda, vagy balesetet szenvedjenek . . . Bodó Sándor múzeumigazgató megtekintette a feltárást." (Ásatási napló, 1981. X. 28. 51-52. old.) A következő évek során a tervmunkák miatt nem kerülhetett sor a megtalált föld alatti pincerendszer alapos régészeti kutatására. Az Országos Műemléki Felügyelőség az egri vár tervszerű régészeti kutatását megszüntette. A feltárás lezárását képező munkák során vizsgáltuk még egyszer meg a föld alatti pincerendszert, készítettünk felméréseket és fényképfelvételeket. Ezt követően a várban már csak régészeti megfigyeléseket végeztünk, megbízatás [Dobó István Vármúzeum (csatornázás: leletmentés a várudvaron), MÉLYÉPTERV (DNy-i ágyúdomb, faltorony, Ny-i várfal stb.) és Országos Műemléki Felügyelőség (É-i várfal kutatása)] és alkalmi helyszíni szemlék során. 1984. okt. 8-9-én, az az évi és a végleges kutatási munkák lezárása után tekintette meg a pincerendszert H. Nándori Klára építészmérnök, tervező és Négyessy Zoltán építésvezető. A pillérekben mutatkozó repedéseket súlyosnak ítélték. Szükségesnek tartották egy geológus-statikus szakmai vizsgálatát, amely feladat elvégzését a tervező szervezné meg. 58 Javaslat a helyreállítással kapcsolatban . A részleteiben is áttanulmányozott szerkezethelyreállítási tervet igen gondos munkának tartom, beleértve a kisebb részletekre is kiterjedő felmérésekkel együtt. Vonatkozik e vélemény elsősorban a pincerendszer eredeti, „történeti" hangulatát megőrizni kívánó szándékra. Mégis, erre vonatkozólag hívnám fel a tervező figyelmét, hogy átgondolva még egyszer a szükséges beavatkozást, kísérelje meg a kivitelezés során csökkenteni - a megengedett határokon belül - az új (beton, kőfalazás) falfelületeket, hogy ezáltal a fent megfogalmazott célkitűzést („történetiség") még jobban érvényesíthesse. Itt említeném meg, hogy a régi és az újonnan falazott részletek csatlakoztatása - ha lehetséges, nem mereven, „egyenesen", vízszintesen végigfutó vonal - is segíthet e gondolat megvalósításában. Ez azért is szükséges, mert a tervben hangsúlyozott, a kivitelezéshez szükséges régészeti megfigyelést, majd az azt követő tudományos feldolgozást segítheti majd. E különleges, bizonyos vonatkozásban hazánkban egyedinek mondható („szabályos") megoldás a magyar várépítészet kutatása szempontjából fontos kérdésnek tűnik. Két kérdést vetnék fel további meggondolásra. Az egyik az „anyagnyerő akna" helyének kiválasztása. A tervezett helytől néhány méterre északra ismerünk egy beszakadást. Ha ennek a fenti célra történő kibővítését statikai okok nem akadályozzák, ennek felhasználását javasolom a fenti célra. E megoldással az anyagszállítás útvonala is rövidebb lenne. Nem javasolom az északi iker'alagúttól Ny-ra eső nagy pillértest átvágását, s ott lejárólépcső kialakítását (14. sz. rajz: 8. sz. pont). E megoldással megváltoztatunk egy „történeti elrendezést", amelyet nem indokol a tervezett látogatásvezetési elképzelés. Ugyanis 4 méterrel odébb a pillértest északról egy meglévő, 3,80 m széles folyosón át megkerülhető. Ez a folyosó a fent említett rajz (14. sz.)9. számmal jelzett „beomlott folyosójának" közvetlen közelében már a „provizori palota" feltárt É-i falán kívül helyez58. Az egri vár „provizori palota" alatti pincerendszer helyreállítására a Mélyépterv a korábbi felmérések nyomán kért részletesebb felmérések alapján Fodor László statikus-építészmérnök és munkacsoportja helyreállítási tervet készített. E helyen köszönöm meg, hogy ezeket az eredményeket rendelkezésemre bocsátotta.
