Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)
dően I. Katapán, Bonifác, Buldus, I. Péter neve szerepel - kérdőjellel - a legújabban megjelent történeti feldolgozásban az itt leírt sorrend szerint. E munka Koppány püspököt említi először kérdőjel nélkül, aki méltóságát 1094-ben töltötte be. Ezt az adatot is figyelembe véve, a kérdőjellel szereplő korábbi négy püspök betölti az alapítástól (1009) Koppányig terjedő időszakot. I. Pétert 1048-tól kezdődően feltételezik egri püspökként, aki Koppányig töltötte be ezt a tisztet. Marad tehát három feltételezett püspök, akik előtte töltötték be ezt a tisztséget. így a jegyzék szerint két püspök - a három közül -, az alapításhoz kötődő I. Katapán(?) és a Gellért-legenda és a helyi hagyományok alapján - ha nem is bizonyítottan - vértanúként szentnek „nyilvánított" Buldus személye kerül előtérbe(?) a sír azonosításánál. Ez utóbbi szentté nyilvánítását az 1644ben jelenleg első ismert adat után már Telekesy, majd Eszterházy Károly püspökök szorgalmazták. 24 így jelenik meg előttünk az első egri keresztelőegyház („püspöki székesegyház"), a feltárási és történeti adatok, valamint a hazai, fennálló, hasonló korú emlékek (Öskü), külföldi párhuzamok nyomán (14. kép). Most már azt is tudjuk, hogy ha valóban igaz az egri, írásban is megmaradt hagyomány, ennek a templomnak építését nézte Szent István a királyszékről Egerben. Ennek nyomán érthetővé válik az, hogy Gyulafehérváron, Esztergomban, Egerben és feltehetően Veszprémben is, a valamivel később épült, hasonló formájú és méretű keresztelőegyházaknál (körtemplomoknál) nagyobb igényű (fejedelmi-királyi, püspöki), a helymegválasztást is figyelembe véve, abban a korban „monumentálisnak" ható templomok álltak. 25 24. KOZÁK K.: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I. Egri Múzeum Évkönyve XVIXVII. (Eger, 1980.) 157-182., 8. és 11. ábra-MAJORJ.: Adatok a feldebrői templom keltezésének település- és birtoklástörténetéhez. Építés-Építészettudomány (Budapest, 1976) VIII. k. 1-2. sz. - NAGY Á.: Jegyzetek az egri püspökség XI. századi történetéről Egri Vár Híradója 8. (Eger, 1969) 25-30. - SUGÁR I. : Az egri püspökség története (Budapest, 1984) 15-30. - E helyen nincs lehetőségünk arra, hogy Major Jenőnek Buldusszal kapcsolatos, feldebrői temetkezéséről, vagy Nagy Árpádnak Buldus egri püspökségének tagadásával részletesebben foglalkozzunk. Az azonban tény, hogy az egri várban állt egy korai körtemplom, szerintünk itt az első keresztelőegyház (püspöki székesegyház), amelyben egy korai, feltehetően püspöki sír került elő, amely Buldusnak, a nem bizonyított, de Egerben több évszázada tisztelt vértanúnak földi maradványait őrizte meg az évszázadok során előbb halványodva, majd ismét erőre kapva a VII-XVIII. században.) 25. PATAKI V.: Az egri vár élete (Eger, 1934) 4-5. („. . . IV. Béla 1261-ben kelt oklevele világosan beszél: »... Szent István, mint az ország első fejedelme és apostola Szent János apostol és evangélista egyházának alapítója és adományozója . . .« (Fejér: Cod. Dipl. IV. 3-35.) »A hagyomány azt is tudni véli, hogy első királyunk személyesen gyönyörködött az első egri székesegyház építésében egy magaslatról, melyet azóta is ,Királyszék'-nek nevez a hagyomány.« 5 " (E „Királyszék" nevezetű magaslat vitás helyét eldönti a bécsi Kriegsarchiv-HofkriegsrathActen Exp. 1572. máj. 77. per 12. sz. térképe „Hohe ebne Khunigstuel genant" által jelzett magaslata a mai Vécsey utca északi oldalán ... A „Királyszék" meghatározása e térképen egyezik Tinódi leírásával . . .) - Fejedelmi (királyi)-püspöki és nemzetségfői központjainkban álló (Öskü), valamint feltárt első keresztelőegyházaink „monumentálisnak" ható megjelenéséhez a helykiválasztáson túl (várhegy, sziklaszirt stb.) hozzájárul az e helyekhez nagy valószínűséggel feltételezhető előzmény, hagyomány (korábbi templom, pogány áldozóhely, ősi temető stb.). Celldömölkön, Esztergomban és Győrben a Káptalandombon korábbi templommal számolhatunk az előkerült maradványok alapján a térítés idején épített keresztelőegyházak előtt. Egerben és Öskün kimutatható a templomnál korábbi temető és fejedelmi, hercegi birtoklás, amely Veszprémre is vonatkozik (Jutás, Fájsz helynevek, későbbi királynői birtoklás). Szent Adalbert legendájában olvashatjuk az esztergomi hegyen álló bálvány felgyújtásának történetét. Hasonló történet olvasható ki a plocki palotakápolna és a püspöki keresztelőegyház (körtemplomok) közelében feltárt pogány áldozati hely maradványaiból (KOZÁK K.: i.m. 1985. 119., 129-134.). 337
