Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

újabb kutatási eredményei nyomán, ma a következőket mondhatjuk a veszprémi körtemplom lehetséges eredetéről, építéstörténetéről.

19 Azt tudjuk, hogy a Dunántúl délnyugati részében a térítés - sőt keresztény előzmények - már korábban is voltak, megkezdődtek. így a veszprémi körtemplom építési idejének meghatározásakor azokat is figyelembe kell venni, különösen akkor, ha a kutatók felvetik a X. századi eredet kérdését. Gutheil Jenő, Veszprém Árpád-korának jeles egyházi történetírója a Szent György-kápolnát a frank-szláv kor IX. században épült első veszprémi templomának tartja. Ez azonban sem történeti, sem régészeti adatokkal, leletekkel nem igazolható. Azt azonban nem tarthatjuk egészen kizártnak, hogy a veszprémi várhegy északi, legmeredekebb „ormán" egykor álló körtemplom Metód pannóniai térítésével, tevékenységével (869-870) hozható kapcsolatba. Ezt az elképzelést támogatja a Veszprém közelében, sziklaszirten álló ösküi - talán egyetlen megmaradt X. századi keresztelő egyházunk - és a keszthelyi plébániatemplom (volt ferences) déli oldala mellett feltárt, hasonló méretű, félköríves szentélyű körtemplom, illetve maradvány. E három körtemplom a Keszthely közelében lévő egykori egyházi és világi központból, Zalavárból (Mosaburg) a Dunántúl északkeleti része irányába tartó térítőtevékenység lehetőségét veti fel a jelzett korban. Az elmondottakon túl támogatja e lehetőséget az is, hogy Veszprémet tartják Magyarország legrégebbi püspökségének oklevelek tanúsága szerint, amelynek egyházában Metód, Pannónia püspöke prédikált. Az ásató régész szerint a körtemplom a veszprémi vár X. század végi egyháza lehetett, mindenképpen korábbi az attól délre álló székesegyháznál, amelyre a történeti adatok mellett - „ódon és nagyon régi" - az eltérő tájolás utal is. Gervers-Molnár Vera elfogadva az ásató korhatározását, néhány újabb szemponttal bővítve azt, az eszter19. K. H. GYÜRKY: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém (Budapest, 1963.) Acta Archaeologica 15. (1963) 341^08. - GERVERS-MOLNÁR V., i.m. (1972) 28-29. és 71-72. (Az ásató régésznek - a körülményeket figyelembe véve - az volt a véleménye, hogy a körtemplom, Szent György-kápolna a veszprémi vár X. század végi keresztény temploma lehetett, mert tájolása (pontosan kelet-nyugati) elüt a püspökség 1002-ben említett Szent Mihály székesegyház hossztengelyének irányától. Mi most az e kérdésről részletesebben elmondottakat nem ismételjük, mert azok az itt jelzett helyen megtalálhatók. Egy megjegyzésre azonban kitérnénk. Molnár Vera idézett munkájában -jegyzetben - említi a székesegyház kutatójának, Tóth Sándornak véleményét az eltérő tájolásra vonatkozóan. „. . . a székesegyház jelenlegi épülete nem lehet azonos az 1002-ből való oklevélben említett templommal. Építése annál feltétlenül később, legkorábban az 1020-as években kezdődhetett el; az sem lehetetlen, hogy az 1040-es években, már az István király halálát követő időszakban épült . . ., hogy a rotunda a jelenlegi székesegyháznál korábbi épület, még semmiképpen sem jelenti azt, hogy a X. század végéről valónak kellene tartani. A veszprémi püspökség fennállásáról beszélő korábbi adatok hitelességét ő sem vitatja. Azonban feltételezi, hogy a jelenlegi székesegyház előtt, és minden valószínűség szerint annak a helyén, már a XI. század első negyede előtt is állott egy templom, mely régebbi is lehetett, mint a püspökségre vonatkozó legkorábbi dokumentumok. Lehetséges, hogy ennek az egyháznak a tájolása eltért a jelenlegi székesegyházétól, s talán éppen a pontosan kelet-nyugati irányban fekvő rotunda tájolásával egyezett meg. Ha mindez bebizonyosodik, akkor a rotunda ehhez a korábbi székesegyházhoz tartozott, annak kápolnájaként épült, s nem volt annál korábbi önálló egyház. -. . . ". - Az itt közöltek után is folytatódó feltárás során azonban nem kerültek elő a feltételezett korábbi székesegyház maradványai (Régészeti Füzetek 24-27. sz.). Éppen ezért, a fenti, túlságosan sok egymásra támaszkodó feltevéssorozatot a kérdés kutatásában egyelőre nem vehetjük figyelembe (18. sz. jegyzet: Tudományos hipotézisek megalapozottságának értékelése . . .). 330