Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)
pontjában. E kérdés végleges eldöntéséhez természetesen műemléki és régészeti kutatás lenne szükséges (8. kép). 17 A másik itt felvetett kérdés a kiszombori körtemplom építésének régóta vitatott időpontja. A kutatás korábban ezt az időpontot a XI. századra határozta meg. A legújabb kutatási eredmények azonban a korábbi korhatározást a XII-XIII. század fordulója tájára módosították, s az építkezést a Maros-vidéken akkor megjelenő johannita lovagrend (Szeged, Torda) tevékenységével hozták kapcsolatba (sószállítás szervezése, ellenőrzése, átkelőhelyek, révek biztosítása). 18 17. G. ENTZ: Die Baukunst Transsilvaniens im 11-13. Jahrhundert, I-II. Teil Acta Históriáé Artium Tomus XIV. Fasciculi 3-4. (Budapest, 1968) 1^48. és 127-175. [A 38. oldalon megtalálható a templomról északnyugati irányból készített fényképfelvétel (Abb. 42.), a II. részben pedig a 127. oldalon az okleveles adatok és az alaprajz (Abb. 18.).]-GERVERS-MOLNÁRV., i.m. (1972) 36., 75 (121. jegyzet) és 12/10. ábra. („A hajó átmérője 5,50 m, az apszis sugara 1,55 m, belső hosszúsága 6,85 m, a hajó falvastagsága 1,25 m, az apszis falvastagsága 1 m.") Ezeket a részméreteket összeadva kapjuk meg a gyulafehérvári körtemplommal egyező méreteket. - K. H. GYÜRKY: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém Acta Archaeologica 15 (Budapest, 1963. 341-408.) A közölt felmérési rajz a körtemplom két szintjéről készült egy metszetrajzzal és egy részletrajzzal együtt (ajtó vagy ablak). Ezekből a rajzokból kiderül, hogy a templom felső szintjén - aránylag arányos elrendezésben - öt kifelé és befelé tölcsérszerűen bővülő, kisméretű, félköríves záródású román kori ablak van. (Ezeket az ablakokat jelzi az Entz Géza által közölt alaprajz a szentély hasonló formájú és méretű keleti ablakával együtt, de az alsó szint később kialakított, egyenes záródású ablakait és a délnyugati bejáratot rögzítő részleteit nem közli. - A kaput Gervers-Molnár Vera alaprajza is rögzítette. Az Entz Géza által közölt fényképfelvételen a felső szinten említett román kori ablakok nem láthatók, azokat az újkori átalakítás, az alsó ablakok kialakítása idején feltehetően elfalazták. Az öt román kori ablak egyidőssége is megkérdőjelezhető - bár nem kizárható -, mert elüt a hazai, csaknem általánosnak mondható gyakorlattól.) DERCSÉNYI D.: Baranya középkori templomai Corvina Kiadó, (1984) 10. és 42. - KOZÁK K. : A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. (Budapest, 1964) 149-166. A hazai „hármas ablakelrendezéstől" elütő megoldás a többlet két ablak későbbi nyitására, vagy egy más, „bizánci" megoldásra utal. Ez utóbbi esetleg a johanniták XII. századvégi, Maros-vidéki megjelenésével hozható kapcsolatba, csakúgy, mint a kiszombori körtemplom építéstörténetének kérdése. 18. GYÖRFFY Gy., i.m. (1977/47., 61. és 349.) E helyen idézzük SZABÓ János Győző egy itt már idézett munkájának (1983) egy mondatát: „Győrffy szellemes érveihez hozzászólni megtisztelő kötelesség, hiszen egy régészeti módszer jogossága forog kockán.". Úgy gondoljuk, hogy e kitűnő munkának csak erősségére és a további kutatás eredményességére szolgál egy kis helyesbítés. Győrffy György a görög püspök térítésének, egyházépítő tevékenységének egyik emlékét látja - egy Konsztantinosz-Romanosz-érem (945-959) alapján - a kiszombori körtemplomban. Az érem azonban nem a templomnál, hanem annál jóval távolabb, egy honfoglalás kori temető ásatása során került elő. A templomnál végzett legutóbbi ásatás idején ilyen korai leletek nem j elentkeztek. - KOZÁK К. : Kiszombor körtemplom TKMK 296 (1987). - Egy régi beidegződés feladására lenne szükség. A régi, tekintélyelv alapján átvett tételek helyett a „magyarázó erő", a „megerősítő analógiák" az „eredetiség", a „tudomány eredményeivel való összhang", az „egyszerűség" és a „logikai szigorúság" szerint lenne szükség a kérdésnek jelenlegi tudásunk nyomán való minősítésére (HÁRSING L.-KOZÁK K. : A tudományos hipotézisek megalapozottságának értékelése az építészettörténeti kutatásban Építés - Építészettudomány IV. 1-2. sz. (Budapest, 1973) 237-247.). 328
