Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje

Szentes),

118 de gazdag sírokat találtak Szlovákiában

119

, Budapesten

120 és a Dunántúlon is.

121 A csüngős veretes sírok között találjuk a honfoglalás kori leggazdagabb nők sírjait. Közülük is kiemelkedik a Szeged-bojárhalmi sír 272 ékszerével és ruhadíszével. A csüngős veretek viselete a honfoglalók már itt született nemzedékére jellemző, s tart a 11. század első negyedében is. A második nemzedék sírjaiban kivételképpen még találkozhatunk Berengár érmével, dirhemmel meg még ritkábban. A karosi II. temető 52. sírjában talált 12 sachsenpfennig inkább a 30-as évekre keltezhető. A 2. nemzedékhez a felnőtt nemzedék közül elsősorban azokat kell sorolnunk, akiknek sírjában már Provencei Hugo és II. Lothar pénzei fordulnak elő, vagy az e korbeli bizánci pénzek. Provencei Hugo pénzeinek megjelenését a honfoglalás kori leletanyagban Mechthild Schulze is választóvonalnak érezte, ő a pénzek elterjedését térképezve jutott erre a felismerésre.

122 Adatait Kovács László javította, de elvetette a pénzek kronológiai értékét.

123 A magunk tapasztalatai inkább M. Schulzet támogatják. Hibalehetőségek ugyan mindenkor előfordulhatnak, de a 30-as évek veretei csak kivételképpen kerülhetnek az első nemzedék sírjaiba (pl. senilis korú egyén esetében). Ugyanakkor ezek a pénzek már a 3. nemzedékhez is tartozhatnak, mint azt számos gyermeksír is bizonyítja. A második nemzedék sírjai szempontunkból csak akkor érdemelnek különös figyelmet, ha addig leletmentes területekről kerülnek elő. AM. Schulze által térképezett 28 lelőhely olyan területen fekszik, amelynek korábbi megszállása már igazolt. Csupán a lelőhelyek száma gyarapodott, ami a települések számbeli növekedését jelzi. Lényeges viszont, hogy Fonyódon is találtak egy férfisírt övvel, mellette Provencei Hugo pénzét.

124 A Balatontól nyugatra 10-15 km-re húzódott ugyanis a széles határsáv belső vonala, amelynek benépesülése a 11. század végén kezdődik meg csak.

125 A 950-es évekre az Alföldön és a Kisalföldön, a mai Dél-Szlovákiában egészen a hegyek lábáig sűrű településhálózat alakult ki. Ahol rendelkezésünkre állnak a régészeti adatok, e folyamatot igazolni tudjuk. 118. KÜRTI Béla 1983. 265-67.; LÁSZLÓ Gyula 1944. 9-18. tábla; 1988. 94., 99. kép.; BÁLINT Alajos 1932. 257.

1. és III. tábla; HAMPEL József 1907. 88. tábla, 209-211. 119. TOCIK, Anton 1968. 9-17., 58-62. 120. HAMPEL József 1907. 192-93.; MESTERHÁZ Y Károly 1980. 10. kép. 121. BAKAY Kornél 1965/66. 19. tábla. 122. SCHULZE, Mechthild 1984. 502. 123. KOVÁCS László 1988. 170. 124. KÖLTŐ László szíves szóbeli közlése. 125. SZŐKE Béla Miklós-VÁNDOR László 1987. 83-85., 153. 250