Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje

képviselte. Viszonylag egyszerű megjelenése ellenére a temető legrangosabb helyét jelölték ki számára. Mellette a rangos oldalon egy melléklet nélkül eltemetett gyermek és egy egyszerű mellékletű nő sírja feküdt. A férfi díszítetlen tarsolylemeze még korábbi, az etelközi divatot képviselte. A mellette fekvő nő szerényebb ékszerei is azt mutatják, hogy az első nemzedék még nem tartozott a gazdagok közé. A család második nemzedéke azonban már tehetősnek látszik, hiszen a férfisírokban majd mindenhol van díszes öv. A hadjáratokban szerzett zsákmány és a kereskedelem haszna növelte pompájukat. A család második nemzedékének egyik fiatal tagja fiatal férfiúként halt meg 920 körül, erre vall a sírjában lelt dirhem, amelyet 911/12 előtt vertek. Ez a tény azt jelzi, hogy a család második nemzedéke a honfoglalás éve körül, esetleg néhány évvel korábban született. Ekkor még az első nemzedéket képviselő szülők minden bizonnyal éltek. Sajnos, sem az ő életkorukat, sem a többi elhunytét nem ismerjük. A második, esetleg mégis meglevő harmadik nemzedék sírjai a leletek szerint teljesen egykorúnak látszanak. Antropológiai adatokkal nem tudjuk időrendjüket finomítani. Mindkét oldal szélső sírjainak datálása a 920-940-es évek közé esik. Ha ők legalább ötven évet megéltek, máris a honfoglalás előtt született nemzedékhez tartoznak, azaz születésük nagyjából ugyanarra az időre tehető, mint a biztosan második nemzedékhez tartozó, dirhemmel keltezett sír halottjának születési ideje. A régészeti leletekből nem tudok egymásból leszármazó három nemzedékre következtetni, csak kettőre. A második nemzedék azonban oly sok kiscsaláddal van képviselve, melynek fejei nem származhatnak egyetlen apától. Mint láttuk, a kenézlői II. temető nem bizonyítja a 895 előtti betelepülést, ha nem is szól ellene. Módszertanilag azonban kezünkbe adja a felfedezés lehetőségét. Háromgenerációs családnál, ahol minden nemzedékben vannak 50 éves korukban elhunytak, és a legkésőbbi temetkezések 930-940 között bizonyíthatók, az első nemzedéknek 895 előtt várható az elhalálozása. Ha a mi esetünkben a dirhemmel keltezett sírban egy 50 év körüli férfi feküdt volna, nem sok kétségünk lenne a bizonyításban. Kérdésünkre a kenézlői I. temető sem ad választ, mert ott a legrangosabb, korai sírt dirhemek keltezik a 920-as évekre. Két közöletlen temetőben a 9. század első feléből származó pénzek vannak. Közülük a Tiszaeszlár-újtelepi temető négy sírja látszik archaikusabbnak.

94 A négy sírból három lovassír volt. A második sírban ló, lószerszám, tegez, nyílcsúcsok, övveretek mellett I. Lajos és Kopasz Károly 2-2 pénze volt. A negyedik sírban a ló és lószerszámon kívül egy kétfülű edényt találtak, melynek pontos párhuzamát a mai napig sem ismerjük. E fazékforma valószínűleg délorosz területről származik. Ha ez esetben nem tovább használatban levő pénzekről van szó, akkor e temető bizonyítéka lehetne a 895 előtti beköltözésnek. A bashalmi II. temetőben

95 832-39 között vert bizánci solidus volt a 7. sírban. A sír leletei közül a veretes övet ismerjük, sőt a 13 sírós temető sok lelete már közölve is van. Ismerjük az embertani adatokat is. Ennek ellenére, a pontos elemző feldolgozás hiányában, témánk szempontjából nem használható fel. A kiadatlan anyagok részleges ismeretében mégis megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy a Felső-Tisza-vidéke megszállását régészeti úton is 895 elé keltezhetjük. A temetőelemzésekből viszont egyértelmű választ kaptunk arra, hogy Berengár rex és imperátor pénzeivel keltezett sírokat az első nemzedékhez kapcsolhatjuk, amenynyiben azok nem gyermeksírokból kerültek elő. A lelőhelyek keltezése szempontjából viszont a gyermeksírok pénzleleteit is teljes értékűnek tekintjük. A Berengár rex és imperátor, ill. a velük egyidejű más pénzekkel (pl. Burgundiái Rudolf, Odo francia király) keltezett sírokat először Mechthild Schulze,

96 majd az ő adatait kiegészítő Kovács 94. FEHÉR Géza-K. ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962. 1118. tétel. 95. DIENES István 1986. 30., 40., 41-44. kép. ; K. ÉRY Kinga 1977. 15-30. 96. SCHULZE Mechthild 1984. 473-514. 245