Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje

Mesterházy Károly A FELSŐ-TISZA-VIDÉKI ÖTVÖSMŰHELY ÉS A HONFOGLALÁS KORI EMLÉKEK IDŐRENDJE 1. Az etelközi magyarok és a honfoglalók első nemzedéke A honfoglaló magyarság 9. századi településterületére több megbízható forrásunk van. Az első és legkorábbi a szamanida államférfi, Dzsajháni műve. A bokharai tudós egyértelműen leírja: a magyarok keleti határa az Etil folyó, a nyugati a Duna. Megírja, hogy mindkét folyó a Rum-, azaz a Fekete-tengerbe ömlik.

1 Eszerint a 9. században a Don és az Al-Duna közti területen, a szlávoktól délre, velük szomszédságban kellett lakniok. Pontosabban írja le a magyar szállásterületeket Konstantinos Porphyrogennetos, aki két 9. századi lakóhelyet is ismer. Az egyiket a magyarok „első" fejedelméről, Levediről nevezték Levediának. Konstantinos szerint a magyarok a besenyők nyomása miatt Levediából az Etelköznek nevezett területre költöztek át. Levedia kiterjedését nem adja meg, de megemlíti, hogy a területen a Chidmas, más néven Chingilus folyó folyik keresztül, és hogy Kazáriához közel feküdt. Etelköz területét öt folyóval határozza meg a császár: a Varuch, amely a besenyő neve a Dnyepernek, továbbá a Bug, a Trullosz, a Prut és a Szeret nevével.

2 így az Etelköznek nevezett terület a Dnyepertől a Kárpátokig terjedő területet foglalja magában. A Chidmas, más néven Chingilus folyó nagy valószínűséggel az Ingullal azonos, amely Kijevtől D-DK-re, kb. 180 km-re ered, és a Bug folyó mellett ömlik a Fekete-tengerbe.

3 Ezek szerint Etelköz magába foglalja Levedia nyugati részét is (1. kép). Az arab források adatait is figyelembe véve a magyar törzsek az Ingül folyótól K-re 5-700 km-es távolságra is hatalmuk alatt tartották a sztyeppét, nyugatra pedig szintén 500 km-es sávban a Kárpátokig. A 9. század első felében tehát a magyar törzsek egy kb. 1000 km-es sávot ellenőriztek a Don és a Kárpátok között, hiszen 830 körül ellenük épül a Kazár erődrendszer a Don alsó folyásánál,

4 másrészt 836 körül már az Al-Dunánál is harcolnak.

5 Tudjuk azonban, hogy 862-ben, talán nem is először, a Frank Birodalom határvidékén is feltűnnek.

6 Valószínűleg ekkorra a magyar településterület súlypontja nyugatabbra tolódik, ahonnan eredményesebben lehet hadjáratokat vezetni mind Bizánc és Bulgária, mind a Morva fejedelemség ellen. A történeti források egyértelmű tanúsága szerint Dél-Oroszországban számos magyar temetőt vagy magányos sírt kellene találnunk. Ezzel szemben biztosan magyar te1. PAULER Gyula-SZILÁGYI Sándor 1900. 169-170.; GYÖRFFY György 1975a. 88. 2. MORAVCSIK Gyula 1984. 43-45.; G YÖRFFY György 1975a. 119-120. 3. JENKINS, R. J. H. 1962. 147., 149.; GYÖRFFY György 1984. 385-89.; BENKŐ Loránd 1984. 389^19. ; HARMATTÁ János 1984. 419^31. ; KIRÁLY Péter 1984. 431-39. ; CZEGLÉDY Károly 1985. 123.; VÉKONY Gábor 1986. 41-53. 4. MARGUART, Joseph 1903. 28. ; GYÖRFFY György 1975a. 88-89. ; ARTAMONOV, M. I. 1962.298. 5. BARTHA Antal 1968. 98.; GYÖRFFY György 1975a. 105.; MORAVCSIK Gyula 1984. 55. 6. GOMBOS Albin 1937. 111. 235