Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Garam Éva: Avar férfisír Tárnokról
„díszített" vaslemeztok, ritka típus. A kora avar kori lemez veretes kardokon gyakori, hogy a tok hosszú lemezkoptatóban végződik és a fülek is egy-egy széles lemezhez kapcsolódnak. Egyes daraboknál azonban az alsó rész rövidebb, és a fülek is csak l-l, a tokon átívelő bordázott lemezszalaghoz vannak rögzítve. A két típus ötvözetét mutatja a bócsai és a kunbábonyi kard, amelyeknél a fülek szélességében a tokon átívelő pántokat oldalt, a kard hosszirányában is összekötötték. Ezáltal olyan formát kaptak, mintha a zárt lemez középen kivágott lenne. Ehhez a megoldáshoz hasonlít kicsit a tárnoki koptató is, amelynél egy alsó rövid koptató papucsot és egy felső, kissé bordázott pántot oldalt szélesebb lemezekkel összekötöttek. Más megfogalmazásban, a rövid lemeztokot a szélesebb oldalain „U" alakban kivágták. A korai szablyák és a keskeny, egyélű vaskardok koptatója a legtöbb esetben csak egy-egy rövid papucs (pl. Igar). Tiszafüred 379. sírjában az alig ívelt keskeny pengéjű szablyának kb. 3 cm magas vaslemez koptatója volt. 17 A tárnoki egyélű keskeny kard tehát, formája, markolatdíszei, félkör alakú vaslemez felkötőfülei és rövid vaslemez koptatója alapján a Bóna I. által „protoszablyának" nevezett kardtípusba sorolható. 18 Ezek a kardok időben a korai széles, kétélű, fémlemezekkel díszített tokban levő egyenes vagy karikás markolatú kardokat követték, és közvetlen előzményei az ozorai és igari szablyákkal fémjelzett, a 7. század utolsó harmadában feltűnő szablyáknak. /y: A tárnoki sírból előkerült töredékes íj csontok a kora avar korban általánosan használt keskeny karú íj végeinek és markolatának erősítő csontlemezeiként határozhatók meg. Pontosabb keltezésre sem az íj, sem a hozzá tartozó háromtollú vas nyílhegyek, nem alkalmasak. Tegez: A hosszúkás téglalap alakú, faragott, indadíszes csontlemez a tegez száját díszítette. A tárgy előkerülési helye ismeretlen, feltehetően a megbolygatott területen feküdt. A nyílhegyek helyzete, a bal váll mellett voltak, arra utal, hogy a tegezt az elhunyt bal oldalára, a bal karra fektethették. A díszített csontlemezes tegezek a kora avar korban viszonylag ritkák. Egy szépen díszített példányt Mórról ismerünk, amely „P" felkötős karddal volt egy sírban. 19 Széles, faragott, indadíszes csont tegezszáj veret került elő a hajdúdorogi gazdag fegyveres lovassírból. A sírt I. Heracklius 610-613 között vert, csüngőként a nyakban hordott solidusa keltezi. 20 A csontveretes tegezek a 7. század 2. felében, a század utolsó harmadában váltak általánossá és gyakorivá. 21 Szépen díszített példányok ismertek a Szeged-Fehértó В temetőből, ahol a 44. sírban a díszes tegez, a keskeny karú íj és a nyílhegyek, négyzet alakú lemez véretekkel együtt kerültek elő. 22 A tárnoki faragott csontlemez keskenyebb, mint az ismert tegezszáj veretek általában, de nem egyedülálló darab. A győri temető 106. sírjában hasonló keskeny csontveret lemez övdíszekkel volt együtt. 23 A tárnoki sírban talált kis téglalap alakú vascsat talán a tegez felkötő szíjához tartozott. 17. É. GARAM, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred, nyomdában. 18. Bóna I. lektori véleményében Garam É. Tiszafüredről írott monográfiájáról, 1985. 19. Gy. TÖRÖK, Kora avar sírok Móron. ArchÉrt 81. (1954.) 54-60. 20. I. BÓNA, Studien zum frühawarischen Reitergrab von Szegvár. Acta ArchHung 32. (1980.) 44.; É. GARAM, Münzdatierte Gräber der Awarenzeit (im Druck). 21. MADARAS L., A Szeged-Fehértó A és В temetők összehasonlító vizsgálata. SzMMÉ 1981, 41. 22. MADARAS L., A Szeged-Fehértó A és В temetők összehasonlító vizsgálata. SzMMÉ 1981, 15. tábla. 23. FETTICH N., Győr története a népvándorlás korban. Győr 1943, IX. t. 4-5. 226
