Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Garam Éva: Avar férfisír Tárnokról

Lemezből kivágott öv díszek: 3 db téglalap alakú, a sarkokon egy-egy kis szegeccsel felerősített övveret és egy rövid, széles, téglalap alakú, kétrét hajlított bronzlemez nagyszíjvég, a felső, nyitott részén két szegeccsel, tartozik ebbe a csoportba. A veretek és a szíj vég ezüstözöttek. A bronzlemez véreteket a medence bal oldalán találták; vagy egy másik övet, vagy nagyobb valószínűség szerint a kard, vagy inkább a tegez felkötő szíját díszíthették. A bronzlemezből kivágott négyzet vagy téglalap alakú veretek nem a kora avar kor jellegzetességei. Hosszú fűlő, kerek talpú kengyellel, préselt álcsatokkal, nagygömbös és gúlacsüngős fülbevalókkal, „P"-felkötős kardokkal, nádlevél alakú kopjákkal soha nem találjuk együtt ezeket a véreteket. Megjelenésük a 7. század közepe tájára, ill. utolsó harmadára tehető, a szalagfonatos övdíszek, profilált karikájú lemeztestű csatok, kerek veretek, kisgömbös fülbevalók, tarka, vegyes gyöngysorok használati idejére. A lemezből kivágott bronzlemez veretek még ezüstlemezzel bevont egyik legkorábbi példányait találjuk a Szeged-makkoserdői temető 24. sírjában II. Constans érmével, kb. a 660-as évekre keltezve.

9 Ezek az egyszerű veretek viszonylag hosszú ideig voltak használatban. Legfiatalabb példányaikat, kettős háromszög kivágással, karikacsüngővel az öntött övveretekkel együtt is megtaláljuk, azaz a 8. század elejének temetkezéseiben is előfordulnak. Munkaeszközök: A medencecsont jobb oldalán került elő a vaskés és afenőkő. Valószínűleg a vaskarika is ezen a tájon feküdhetett. A restaurálás után a töredékekből két vaskés, egy rövidebb és egy hosszabb volt összeállítható. Eredetileg mindkét kés fátokban volt. A hosszabb kés tokjának alsó részén félkör alakú vaslemez koptató volt. A kisebbik késen csak a fátok nyomai láthatók. A kések tokja és a tarsoly, amelyben a fenőkő volt, az övről függhetett le. Fegyverek Kard: keskeny pengéjű, egyélű, hosszú vaskardja volt a Tárnokon eltemetett fegyveres férfiúnak. A kard keresztvas nélküli. Egyenes markolatnyújtványán megmaradtak a fa markolatot felerősítő kerek és rombusz alakú szegfejek. A sír leletei között van egy félgömbfejű, vastag, hosszú, karikásvégű vasszeg. A szeg hasonló a kora avar kori kardok markolatának karikás vasszegeihez. Szerepe hasonló lehetett a tárnoki kardnál is, a fa markolatba a markolatnyújtvány feletti részen volt beágyazva. A kard tokjának végén vaslemezből készült koptató volt, amelynek elő- és hátoldalát „U" alakban kivágták. A kardtokon levő felkötő fülek félkör alakú ívelt vaslemezek, fekvő „U" alakra hajlítva, amelyek fából, vagy más szerves anyagból készült fülek merevítésére szolgáltak. A füleket a fa alapra 2-2, a pántok síkjából kiálló félkör alakú lemezeken átvert félgömbfejű szegekkel erősítették fel. A tárnoki vaskard az „R", „D" és „P"-felkötős, lemezborítással díszített tokos kardtípusok legkésőbbi, azaz legfiatalabb típusát képviseli. A tárnoki kard félkör alakú felkötő fülei hasonlóak a csókái temető 45. sírjában talált egyenes vaskard félkör alakú 9. A Szeged-makkoserdői és a többi éremmel keltezett avar kori sírról: É. GARAM, Münzdatierte Gräber der Awarenzeit (im Druck). 224