Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Attila: V–VI. századi Kárpát-medencei uralkodók – régész szemmel
A hun kor utáni szarmaták településterületének helye egyelőre bizonytalan, valahol az Alföld déli részén keresendő. 35 Babait Nagy Theoderich megölte 36 , Beuca lakhelye, sorsa, sírja ismeretlen. A 473 előtt a délnyugat-szlovákiai síkságon élt, majd utána a pannóniai területeket is megszálló svébek 37 két királyának, Halarichnak és Hunvulfnak 38 473 utáni sorsa, története ugyanúgy ismeretlen előttünk, mint királyi utódaik lakhelye/sorsa/sírja a következő 25 esztendőben, a longobard uralom alá való kerülésig. A kárpát-medencei V-VI. századi királyságok területei közül a legtovább, több mint 110 évig egy helyben, az Erdélyben, a Tisza vidéken és Szerémségben élt gepidák voltak a legbiztosabban meghatározhatók az írott és régészeti források alapján 39 . Ennek megfelelően az idő és biztos területi komponens alapján Kárpát-medencében a gepida királysírok megtalálhatóságának van a legnagyobb esélye elméletben - és mint látni fogjuk - a gyakorlatban is. A longobardoknak a Sopron-Szombathely-Keszthely-Pécs-Osijek/Eszék transversális vonaltól keletre levő pannóniai lakhelye az 1956-1972 közötti kutatások eredményeként tisztázásra került. 40 A longobard királyok lakhelyére vonatkozóan semmi adatunk sincsen, még az is nyitott kérdésnek tűnik, hogy pannóniai tartózkodásuk első részében (510?-548) 4Oa a longobard királyok már Pannóniában éltek-e, vagy még a Dunától északra levő területeken. A kora avarkori leletek jól körülhatárolják a kora avarkori településterületet 41 , mely nyilván jóval kisebb lehetett, mint a Baján-dinasztia [567-626(?)] alatti politikai hatalmi szféra. A kagáni székhely/székhelyekre vonatkozóan a VI-VII. század fordulójáig semmi adat sincsen. 42 3. Az V-VI. századi királysírok meghatározásának problematikája a) Általános kérdések a) Királyok (királysírok) gazdagsága Általános történeti megfigyelés szerint az egyes, azonos korú királyságok területének nagysága és a felettük uralkodó királyok hatalma/gazdagsága között egyenes korreláció állapítható meg: általában minél nagyobb egy-egy ország/királyság területe, annál gazdagabb maga a király. Vagyis 1. az azonosan király címmel rendelkező, egy időben élt királyok gazdagsága között óriási különbségek lehetségesek, s ebből következően az V-VI. századi kárpát-medencei barbár királyok sírjainak „gazdagsága" is igen eltérő lehet. 2. Az egyes feltételezett királysírokat - elsősorban! - a saját királyság területén levő, azonos korú sírokkal lehet/érdemes összehasonlítani, hiszen pl. Attila vagy Baján 35. POHL, Walter 1980., 276-277.; KISS Attila 1980., 170-172., Abb. 1:4 36. JORDANES, Getica 282. 37. POHL, Walter 1980., 274-276.; KISS Attila 1980., 175-178., Abb. 1:5,7. 38. MARTINDALE, John R. 1980., 49., 574. 39. CSALLÁNY Dezső 1961. térképmelléklet; BÓNA István 1975/76. Abb. 3; POHL, Walter 1980., 268-273., 288-301. ; CSEH János 1983. ; BÓNA István 1984., 24. térkép; BÓNA István 1986a. 17. térkép. 40. BÓNA István 1956.; WERNER, Joachim 1962.; BÓNA István 1974/76. Abb. 3; FRISIENGER, Herwig-ADLER, Horst 1979., 58-62.; BÓNA István 1984., 24. térkép. 40a. VÁRADY László 1984. 121-122., 122. oldal 266. jegyzet; BÓNA István 1987a. 125. 41. BÓNA István 1984., 24. térkép. Az ábra felirata téves: nem az avar birodalom határáról, hanem az avar kori településterület határáról van szó. 42. KISS Attila 1988b. 204
