Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó J. József: Késő római kori – kora népvándorlás kori sír- és teleprészlet Füzesabony határában

gáló füleccsel ellátva

6 (4. kép 2.); a Constantinus dinasztia átlyukasztott, bronz érméje

7 (4. kép 3.). 2. Szorosan az előzőek mellett, minden bizonnyal velük együvé fűzve 12 db apró, kettős kúpos testű, kék színű pasztagyöngy, 2 db lecsiszolt sarkú, hasáb formájú, kék pasztagyöngy, 1 db szabálytalan hasáb formájú borostyánkőgyöngy, 1 db nagyobb méretű, kettős kúpos testű, áttetsző karneolgyöngy (4. kép 4.); ezüst lunula (4. kép 5.); ezüst, bronz és vas karikák (4. kép 6.); kampós végű, vas tű (4. kép 9.), amelynek oxidja egy kis szövetdarabot (4. kép 7.) konzervált. 3. A mellkas felső részén egytagú, oldalról aláhajtott lábú, felső ívelésű, rovátkolt kengyelű, bronz fibula, lábrésze sérülten maradt meg. Hossza: 4,8 cm (4. kép 8.). 4. A bal könyök mellett agyagból készült, kettős kúpos orsógomb, furatát rovátkolások díszítik. Legnagyobb átm.: 3,9 cm (5. kép 5.). Ez alatt egyélű, egyenes hátú, ívelt élű, középső tüskés, vas kés. Hossza: 10,2 cm (5. kép 4.). 5. A jobb alkaron ezüst szállal körbetekert, vasmagú karperec darabjai, az ezüst szálra helyenként bronz karikák simulnak (5. kép 2.). 6. A bal alkaron hasonló karperec darabjai, hozzátartozott egy gömbös testű, fehér pasztagyöngy (5. kép 1.). 7. Deréktájön aranyozott, bronz csat. A csatkarika középen megvastagodó, kör keresztmetszetű, pecke a karikára hajlik. Kettős szíjszorítólemeze trapéz alakú, amelyet bevésett vonal keretei, a lemezt 3x3 szegecs rögzítette az öv szíjához, a csattest végén sorban, középen és a csatfejnél háromszög-háromszög alakzatban elhelyezve. A csat teljes hossza: 8,8 cm. A csattest telj es hossza: 6 cm. A csatfej: 3-3,2 cm. (5. Ícép3.). 8. A lábfejek között kopott, csorba, szürke, korongolt, finoman iszapolt anyagú, kihajló peremű, öblös hasú, profilált aljú bögre. Fülének csak a csonkja maradt meg. M.: 10,5 cm. Szátm.: 6,8 cm. Fátm.: 5,2 cm (6. kép). Megtalálásakor kimozdult eredeti helyéről. 2. gödör. Eredetileg méhkas alakú lehetett, rétegesen kevert, fekete kormos, szürke hamus, sárga agyagos betöltéséből bronzkori cserepek is előkerültek. Átm.: 194 cm. Mérhető mélysége: 80 cm (7. kép). Leletek: 1. Púpos hátú csontfésű. Egymástól különálló hát- és pántrészét bekarcolt, párhuzamos, zeg-zug vonalak díszítik. Mind a hátat, mind a pántot 3-3 vas szegecs rögzíti a fogazott laphoz. Erősen töredezett, a hátrészen, nagy felületen erőteljes égésnyomok mutatkoznak. Szélessége: 10,7 cm (8. kép 1.). 2. Szürke, korongolt, szemcsés iszapolású fazék. Pereme erőteljesen kihajló, a vállán korongolástól eredő hornyok láthatók, alja profilált. M.: 21,2 cm. Szátm.: 17,3 cm. Fátm.: 7,8 cm (8. kép 2a-b). 5. gödör. Felülnézetben kerekded, eredetileg méhkas alakú lehetett. Átm.: 189 cm. Mérhető mélysége: 19 cm. 6. E., AVRELIVS CAESAR AVG (P II F) feje jobbra H., (T)R POT XV COS (III) Pietas balra áll karjain egy-egy gyerek, lábánál egy-egy gyerek áll, denar BMC (AP) 1019, Roma, 161. év. 7. E., CON ....... PF AVG jobbra néző mellkép, gyöngydiadém; H., (VICTORIAE DDAVGG)Q NN két Victoria szemben áll, koszorút tart, bronz, Ae4, lyukas, 341-346. év. 176