Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korek József: A szarmata házkutatás a Bácskában

Korek József A SZARMATA HÁZKUTATÁS A BÁCSKÁBAN Banner János 1943-ban összefoglalta a magyarországi neolitikus ember házépítésére vonatkozó megfigyeléseket, a „Neolitikus házkutatás mai állása" címen

1

. A megfigyelt házjelenségek viszonylagos sokasága annak bizonyítéka, hogy múzeumaink neolitikus anyaga zömében telephelyekről került elő, nem síranyagból. A régebbi ásatások csak a minél több anyagra menő törekvés mellett is, a megfigyelt szegényes jelenségek ellenére, igen értékes adatokat szolgáltattak, amelyeket az újabb kutatások megfigyelt jelenségeivel értékelni lehetett, s ennek eredménye az, hogy a neolitikus embernek, különösen a tiszai kultúra emberének lakásviszonyairól, mind a ház külső szerkezetéről, mind annak belső berendezéséről egészen tiszta képet rajzolhatunk.

2 Egészen más adottságokkal kell számolnunk a szarmata házkutatás kérdésében. Szarmata kori emlékeink zömükben síranyagból kerültek napfényre. Múzeumaink szakemberei idegenkedtek a szarmata telepanyag nem oly tetszetős leleteitől, a sok töredéktől, s a feldolgozás technikai nehézségei miatt szinte elhanyagolták a telepkutatást. Sajnos, legtöbbször az történt, hogy az ásató bosszankodott a csaknem minden területre betolakodott szarmata betúrás miatt; az ásatás útjába kerülő szarmata gödröket feltáratlanul hagyta, s legjobb esetben azt jegyezte fel, hogy az x árokból szarmata cseréptöredékek is előkerültek. A múzeumgyarapítás ilyen felfogása mellett természetesen nem lehetett arról szó, hogy egy múzeum célul tűzze ki a szarmata telepkutatást. Párducz Mihály szarmata kori telepkutatásai irányították rá a figyelmet e problémára.

3 Ő és vele együtt a hódmezővásárhelyi és makói múzeumnak ásató Régiségtudományi Intézet nem riadt vissza a külsőleg szépnek éppen nem mondható durva kerámiától, a sok töredéktől és gödörtől, mert bőven kárpótolta a tudományos anyagban és a megfigyelések gazdagságában a közönség szemeinek kedves gyöngyökért és ép sírmellékletekért. 1. BANNER J.: ArchÉrt 1943. 1-14. A szerző 1941 és 1944 között a szegedi egyetem Régiségtudományi Tanszékén dolgozott, mint tanársegéd. Belföldkutató ösztöndíjasként feltárásokat végzett a Vojvodina területén a zombori múzeum részére, amelynek egy részét különböző folyóiratokban (Dolgozatok, az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, Kalangya) megjelentette, másik része mint lezárt kézirat nyomdába került, kliséi elkészültek, azonban már nem jelent meg. A jelen kézirat lezárási ideje 1944. július 3. 2. BANNER-KOREK: Negyedik ásatás a Hódmezővásárhely-Kökénydombon. Sajtó alatt. Megjelent: BANNER-KOREK: 4. és 5. ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. ArchÉrt 1949. 9-23. 3. PÁRDUCZ M.: Újabb adatok az Alföld római korának ismeretéhez. Dolg. 1932. 112-119. 1.; PÁRDUCZ M. Újabb jazig leletek HMV határában. Dolg. 1937. 78-84. 1. 159