Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai

Bakta (jelenleg Egerbakta, Heves megye) „Baktán és Sírokon az emberek kősziklákba vájt barlangokban laknak, utóbbi helyen egész sor sziklalakás van."

9 (XXV. Jegyzőkönyv, továbbiakban Jkv. 93. o.; XVII. csomag 387/7. irat) „Baktán mint haliam régi templom van a Bánffy család ökörfejü emlékkövével." (XXV. Jkv. 3. o.; XVII. csomag 387/8. irat) Bodony (Heves megye) „Bodonyon a templom keletéit, záradéka többszögü, támfalai két osztásuak a szokott esvetőkkel együtt faragott kőből valók, a talap fedők hornyosak. A belül egészen nyitott szentegyház mint falusi a nagyobbak közé tartozik. A hajó egészen uj." (XXV. Jkv. 2. o.; XVII. csomag 387/9. irat) Bura (Heves és Külső-Szolnok vármegye; jelenleg Szolnok megye, Tiszabura) „Burán Fegyvernek mellett góth ref. templom" (XIV. Jkv. 43. o.) „Burán a Tisza mellett mint haliám 1864-ben góth építészetü reform, templom van." (XVII. csomag 387/10. irat) Dorogháza (korabeli Heves vármegye, jelenleg Nógrád megye) „Dorogházán régi templom van, csak messziről láttam." (XXV. Jkv. 3. o.; XVII. csomag 387/12. irat) Eger (Heves megye) Rómer Flóris jegyzőkönyve tanúsága szerint (XXII. Jkv. 159-164. o.; ide tartozhat a 165-167. o. is) 1866. dec. 24-27. között Egerben tartózkodott. Itt olvasott különböző, római kori emlékeket tárgyaló műveket, amelyeknek pannóniai vonatkozásairól jegyzeteket készített. Ezeknek Heves megyei vonatkozása nincs; Rómer jegyzetelési módját, írását illusztrálandó közlünk belőle három oldalt (1., 2. kép). A 162. oldalon megjegyzést találunk Szihalomról, ismertetését lásd Szihalom címszó alatt. A 162-163. oldalon leírt megfigyelése: „dióhajigálás az éjféli mise alatt Egerben is. Sz. Márton. Mártonfy, annyit használ neki, mint a döglött lónak a patkó." „Eger, sodronytekercs. Bécsi Katal. 312."'" (XXXI. csomag 625/71. irat) Egerfarmos (korabeli Borsod vármegye, jelenleg Heves megye) (XIV. Jkv. 41-42. o.; XVII. csomag 387/14. irat)" Erdőkövesd (Heves megye) „Erdő-Kövesden, most láttam a várhegyen Heves vára van, őrhegy? - A monda szerint a kacsa a kútba eresztvén a Tárnában jön elő." (XXV. Jkv. 92. o.; XVII. csomag 387/3. irat) „Erdő Kövesd, kővéső AÉ. I. 4." „Erdő Kövesd, nyakvért. Pos. Kat. 64."

12 (XXXI. csomag 625/68, 71. irat) Erdőtelek (Heves megye) „Erdőtelke a homokföldön láposban és a fekete földben vastag (ujjnyi) cserepek." (XIV. Jkv. 38. o.; XVII. csomag 387/15. irat) 9. RÓMER Flóris 1869/a 4. „. . . Sírokon, mely nem csak régi barlangos alaprjazú váráról, hanem a faluban létező sok barlanglakásról is nevezetes, talált obsidian nucleus." 10. RÓMER Flóris 1866. 120. 11. RÓMER Flóris 1864. 159.; VOIT Pál-DÉTSHY Mihály 1972. 657. idézik Rómer jegyzeteit. 12. RÓMER Flóris 1869/a 4. „Az egri gyűlésre menvén az első kőeszközt, egy sima kővésőt Erdő-Kövesden találtam." Pontos leírását adja. Innen említi Rómer a tengeri kagylóból készült gyöngyöt (1866. 47.) és a nyakvértet is (1866. 52., 120.). 92