Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)
D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai
D. Matuz Edit RÓMER FLÓRIS KÉZIRATOS HAGYATÉKÁNAK HEVES MEGYÉRE VONATKOZÓ ADATAI Tisztelgéssel emléke előtt halálának 100. évfordulója alkalmából Rómer Flóris Ferenc 1815. április 12-én Pozsonyban született. ' 1830-tól a Benedekrend tagjaként Győrött, Bakonybélben, majd Pannonhalmán tanult. Tanulmányai elvégzése után, 1839-től a győri gimnáziumban, 1845-től a pozsonyi akadémián tanított. Emellett botanikával, geológiával, a régiségek felkutatásával és rajzolással foglalkozott. 1848-49-ben a magyar honvédseregben főhadnagyként, majd kapitányi rangban szolgált. A szabadságharc bukása után nyolcévi várfogságra ítélték, amiből öt évet Bécs, Olmütz és Josefstadt börtöneiben raboskodott, 1854-ben amnesztiával szabadult. Három év múlva Kőszegen, majd Győrött folytatta tanári munkáját. Ebben az időben ismerkedett meg és barátkozott össze Ipolyi Arnolddal, akinek hatására érdeklődése döntően a régészet felé fordult. 2 1860-ban „A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat" című művéért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1862-től 1868-ig a pesti Királyi Katholikus Főgimnázium igazgatója, 1863-tól az Archaeológiai Bizottság előadója lett. 1866-ban jelent meg a magyar régészettudomány első nagy összefoglalása, a „Műrégészeti Kalauz, különös tekintettel Magyarországra", amelynek őskori, valamint az ókori részét Rómer írta, és a kiadatását is ő szorgalmazta. 1868. augusztus 24-29-én a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 13. közgyűlésüket Egerben tartották. 3 A régészeti szekció elnöke Ipolyi Arnold, Rómer Flóris és Nyári Pál volt. Rómer előadást tartott Nógrád, Gömör és Heves megyékben tett utazásairól. A közgyűlés elé tárta tapasztalatait, miszerint a régi műemlékeket felújításuk során tönkreteszik; ennek elkerülésére különböző indítványokat tett. Javasolta, hogy a Magyar Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendelje el, hogy a felújítási terveket az Akadémia Archaeológiai Bizottságának terjesszék elő. Egy „archaeológiai bizottmány" sürgős létrehozását szorgalmazta. Többen javasolták, hogy a papneveldékben és a Műegyetemen vezessék be a „keresztény műrégészeti" és építészettörténeti szemináriumokat, valamint a Műrégészeti Kalauzt osszák ki a plébániák számára. Az ülés eredménye, hogy ezeket az intézkedéseket hamarosan be is vezették. A magyar régé1. FRAKNÓI Vilmos 1891.177-19.9., HAMPEL József 1891., KUMLIK Emil 1907., BÖRZSÖNYI Arnold 1911. 2. KŐHEGYI Mihály 1967. 195-217. 3. Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása. A magyar orvosok és természetvizsgálók Egerben 1868-dik évben tartott XIII. Nagygyűlésük alkalmából. Eger 1868. Számunkra legfontosabb tanulmánya: Heves és külső Szolnok T. E. vármegyék történeti vázlata Ipolyi Arnold és Balássy Ferenctől. RÓMER Flóris 1869/b 8-11., SZABÓ János Győző 1969. 34-38., Oroszlán Zoltán 1970-1971. 15-17. Emlékére jelent meg a Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1969. évi egri vándorgyűlésének régészeti és középkori magyar történeti előadásait tartalmazó kiadványa (Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger 1970.) 89
