Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

változott, amelynek a szántóföldjei és szőlői több ponton elérték a szomszéd községek határait.

26 János az osztály által neki juttatott helyeket egységes uradalommá igyekezett változtatni. Ezt a célt szolgálta az is, hogy nem elégedett meg egy falusi földesúri udvarházzal vagy toronnyal, hanem várat építtetett. Az erődítmény emeléséhez szükséges engedély megszerzése annak, aki V. István és IV. László kedves hívei közé tartozott, nem lehetett nehéz.

27 Az erősségét azonban nem Gyöngyösön építette fel, hanem az utaktól távol, bent a Mátrában, a Bene patak felett. A régészeti kutatások szerint a közeli Muzsla-tetőn a X-XI. században sáncvár állott. További sorsáról azonban nem tudunk semmit sem.

28 A benei vár - sok más erődítményhez hasonlóan - ugyan a Mátra sűrűjében, utaktól távol épült fel, de nem megközelíthetetlen helyen. A Várbérc déli és keleti oldala meredek. Nyugat felé a lejtő lankás. Északra a hegynek nincs esése, hanem fennsíkban folytatódik tovább. Ezért ahhoz, hogy az erődítmény biztonságos legyen, kiterjedt védelmi rendszerre volt szükség, amelynek a maradványai a régészeti feltárások nyomán világossá váltak. Az erődre az első adatunk 1301-ból való. Valószínűleg 1275 és 1301 között emelték. Nehezen hihető ugyanis, hogy a korban oly fontos szerepet játszó és gyakran nem kis költséggel felépített erősségek bármelyikét is osztozáskor az egyik fél átengedte volna a másiknak. Bene egésze azonban mégis Jánosé lett. Az ásatások során III. Béla kori pénzekre bukkantak. így elképzelhető, hogy már korábban állt itt valamilyen egyszerűbb építmény (torony?), de nem lehetett túlságosan jelentős. Hasonló típusú épület (talán épp Visontán) a másik fél tulajdonába is kerülhetett. Mindenesetre az a jól kiépített vár, amely az 1301. évi oklevélből bukkan elénk, már János műve lehetett. A kérdés pontosabb eldöntését a további régészeti kutatásoktól várhatjuk.

29 Az írott források tanúsága szerint 1265 előtt a környéken csak egy erősség állott, Ágasvár, amit V. István ifjabb király adott ajándékba ebben az évben Rátót nembeli Istvánnak.

30 Ugyanakkor a Mátra-vidék régészeti terepbejárásai során kiderült, hogy az Árpád-korban mások is építettek a hegyek között várakat. Ezek az erődítmények, amelyekről írott források nem szólnak, a fő közlekedési útvonalaktól távol feküdtek. Markazt leszámítva ezeket a megerősített helyeket az Árpád-kor végére elhagyták. A XIII. század második felében feltűnő oklevelekben (köztük határjárások) nem találjuk nyomukat. Sajnos nem tudjuk, hogy Markaz mikor lett az a jól kiépített kővár, amely maradványaiból sejthető. A Domoszlótól északra lévő Oroszlánkőn 1289-ben még nincs vár. Ebben az évben a Mátra erdőben lévő Oroszlánhegye birtokot Aba nembeli Leusták elcserélte az ugyancsak Aba nembeli Kompold fia Péterrel. Domoszlót a Kompoltiak 1262/63-ban kapták adományba. Az említett hegyen a vár 1325-ben tűnik fel, tehát 1289 és 1325 között építhették. Hasznosra az első írott adat 1329-ből van. Kedvezőbb földrajzi helyzete miatt hamarosan háttérbe szorította az utaktól távol emelkedő Ágasvárat. 1300 előtt keletkezhetett. Sirokot 1320 előtt építették. A mátra26. DRASKÓCZY István 1984. 96., MOLNÁR József 1963. 29., KOVÁCS Béla 1975. 11-12. 1358-ban Visontán a templomtól északra lévő utcát Magyarfalunak hívták, és itt volt a Tornhel nevű hely. A földbirtokosnak, Kompolti Imrének volt ugyan curiája a faluban, de nem itt, hanem távolabb feküdt. Ezen a részen tűntek fel a német személynevek is a településen. NAGY Imre-TASNÁDI NAGY Gyula 1878-1920. VII. 61., II. 33. Adács és Visonta vásártartási jogát azért tulajdonítjuk Péternek, mert ha korábban jutott volna ez a két település ehhez az értékes joghoz, akkor nem valószínű, hogy János lemondott volna róluk. 27. Várépítési engedélyre: HOLUB József 1929. 307., FÜGEDI Erik 1977. 10. 28. RF. 1984. 118. 29. Az ásató régész, Szabó József szíves közlése. Folyamatosan csak a XIII. század második felétől kerültek elő leletek. Fügedi Erik szerint 1280 táján emelték a várat (FÜGEDI Erik 1977.107.) 30. FÜGEDI Erik 1977. 30., 98. 64