Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

keskeny csík is hozzátartozott. Ez a vékony darab tisztán nemzetségi tulajdonú jószág volt, míg tőle délre - egész Visontáig - a terület az idetelepített bencéseké lett. Ezen a keskeny sávon alakulhatott ki az első Bene nevű telep, amely a tőle északra fekvő lakatlan erdőség megjelölésére is szolgált. Ez a kis település idővel eltűnhetett, mert a XIV. század elejéről származó első okleveleink mit sem tudnak róla. A név azonban a Mátra gerincéig terjedő táj jelölésére megmaradt. A határok végleges megállapításakor sem engedték át a kegyurak a monostornak a termékeny lapálynak és a szőlőművelésre alkalmas hegyoldalnak ezt a darabját. Az a Bene falu, amelyik 1301-ben tűnt fel, már nem itt, hanem ugyanezen a terra-n, bent a Mátra hegyei között, a vár közelében feküdt. Avar közelsége, valamint a malmok létesítésére kedvező természeti viszonyok vonzhatták ide a lakosságot. A vár és az új falu a terra nevét kapta. A zárt határú falutelepüléseknek az egykori terra-ból való kiválása elképzelhetetlen a gazdálkodás megváltozása, a földművelés előretörése nélkül.

21 Bene területe - mint mondtuk - az Aba nemzetség Csobánka-ágának a birtoktömbjéhez tartozott. Csobánka ispánnak két fiát ismerjük név szerint, Jánost és Pétert. Mindketten a XIII. század második felében éltek. A fivérek közül a források szerint János vitte többre. V. István ifjabb király kedvelt híve volt, részt vett ura oldalán az isaszegi ütközetben. Harcolt a csehek ellen is. Érdemeiért előbb Halászival jutalmazta az uralkodó, majd IV. László őt és fivérét az Abaúj megyei Pánnyal ajándékozta meg.

22 A testvérek 1275 táján osztották meg a javaikat. Tarján 1275. évi határjárását tartalmazó oklevélben ugyanis Gyöngyös egyedüli birtokosaként János tűnt fel, holott a korábbi években a két fiú rendszeresen együtt szerepelt. 1251-ben a Gömör megyei Szuha földjét közösen adták el 10 márkáért. 1274-ben pedig Pányt a király mind a kettőjüknek adta.

23 Az osztály alá bocsátott birtokok közül csupán kettőről (Halászi és Pány) tudjuk bizonyosan, hogy szerzett jószág volt. így tulajdonképpen az ági vagyon alapját adó örökölt földek további osztódásának vagyunk tanúi. Az osztály az ágon belüli közös birtoklást szüntette meg, s juttatott egyenlő részt az egyes családtagoknak, így János és Péter minden rokoni kötöttségtől mentesen, önállóan láthattak neki birtokaik megszervezésének.

24 A javakat egyenlően osztották el. Gyöngyös, a Bene völgy Sártól északra eső darabja, Nagyút, Zsadány fele, Halász, Pány, Jenő, Árok Jánosé, Visonta, Karácsond, Adács, Hajóút, Lak, Kürt, Csobánka és Zsadány másik fele Péteré lett. Csak a sári monostor kegyurasága maradhatott közös. János uradalma központjává Gyöngyöst, Péter pedig Visontát tette meg.

25 Mind a két helyen földesúri lakóhely is kiépülhetett. Erre utalhat Visonta Magyarfalu nevű részén található „Tornhel"-re vonatkozó adat. Visonta és Adács 1323-ban vásáros hely volt. Mind a két helység Péteré volt. Az osztálykor Jánosnak jutott települések közül ekkor még egyikben sem tartottak sokadalmat. Mivel a fivérek egyenlőségre törekedtek, valószínűleg az osztály idején sem Visontának, sem pedig Adácsnak nem volt vására. A két falut már Péter (vagy fia?) fejleszthette vásáros hellyé. János birtoka, Gyöngyös is sokat változott ebben az időben. Hospesek telepedtek le itt, s a helység többutcás faluvá 21. Lásd erre vonatkozóan BOLLA Ilona 1983. 98-101. 22. KARÁCSONYI János 1900-1901.

1. 21-22., 52., FEJÉR György 1829-1844. IV/3. 414-416., Krit. jegyz. II/2-3. 2524. sz. 23. Krit. jegyz. II/2-3. 2524. sz., DL. 57093., MOLNÁR József 1963. 23. 24. BOLLA Ilona 1983.107-108., GERICS József-LADÁNYI Erzsébet 1986. 25-26. 25. KARÁCSONYI János 1900-1901.

1. 52., DRASKÓCZY István 1984.118. 62