Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Pálosné Nagy Rózsa: Madárfogás lépvesszővel a gyöngyösi határban

5, kép. A lépfát és a lépvesszőt összekötő „gubók" 6. kép. Csalikalitka a hívó madárral val kell bedörzsölni - csak ez viszi le a lépet-, majd ezt le kell szedni. Ilyenkor előfordul, hogy a kisebb tollak lépestől együtt kiszakadnak. Ezután ismét be kell szórni fahamuval a tollat, amit a madár már saját maga a csőrével tisztogat le. A lépfa, illetve a bojtorján mellé a földre minden esetben odateszik a csalikalitkát - benne a hívó madárral - és a csapó kalitkát (más néven fogó kalitkát). A csali kalitkában van a hívó madár, melynek éneke odacsalogatja a környék madarait. Az eredményesség érdekében a csali kalitka tetejére a madarász még tesz egykét lépes vesszőt is, és az odarepülő madarak közül mindig akad olyan, amelyik rászáll a kirakott vesszők valamelyikére és fogva marad. A madarász mindig a közelben tartózkodik, elbújva, bokor mögül figyelve az eseményeket és azonnal ott terem, ha a madár rászállt a lépvesszőre, hogy az odaragadt madarat megszabadítsa, mielőtt az teljesen 302