Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe Észak-Magyarország népi állattartásában

érkeztek makkoló sertésnyájak. Ugyanakkor a délről észak felé irányuló migráció mellett számolhatunk egy kisebb volumenű kelet-nyugati mozgással is.

123 Az eddigi kutatások kevéssé érintették az erdei állattartás jogi kereteit és az állattartók társadalmi-gazdasági viszonyainak meghatározó szerepét.

124 Pedig ezek alapján kaphatunk teljesebb képet a külterjes erdei erdei tartásmódokról, az erdőn gyűjtött szükségtakarmányok volumenéről, az intenzív állattenyésztésre való áttérés időrendjéről. Ugyancsak fontos feladat a szántóföldi takarmánynövények kisebb tájegységenkénti elterjedésének pontos feltárása. Végül a további lokális vizsgálatok alapján kaphatunk differenciált képet arról, hogy milyen szerepe volt az erdő biztosította természeti lehetőségeknek a hegységek belsejében, a hegyek lábánál, illetve a dombvidéken települt észak-magyarországi falvak paraszti állattartásában. IRODALOM ALBERT Ferenc 1868. Heves és Külső-Szolnok törvényes egyesült vármegyének leírása. Eger. BALASSA Iván 1964. Földmüvelés a Hegyközben. Budapest. 1973. Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI-XIX. században. Ethnographie LXXXIV. 53-77. BOROVSZKY Samu (Szerk.) 1909. Heves vármegye. Budapest. E. FEHÉR Julianna 1957. Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Néprajzi Közlemények II. 3-4. sz. 267-292. ÉBLE Gábor 1911. A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története I—II. köt. Budapest. FÉNYES Elek 1851. Magyarország geographiai szótára. Pest. HUNFALVY János 1897. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Pest. IGAZ Mária 1964. A szarvaskői ólaskertek. Néprajzi Közlemények. IX. 1. sz. 114-189. IKVAI Nándor 1962. Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni hegyvidéken. Ethnographia LXXIII. 26-53. JÁRMAY Edit 1930. A regéczi uradalom üzeme a XVIII. század első felében. Budapest. KLEKNER Alajos 1881. Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. te.) magyarázata. Budapest. LESENYI Ferenc 1936. A magyar erdőgazdaság története, és mai helyzete. Budapest. MANGA János 1979. Palócföld. Budapest. MÁDAI Gyula 1965a. Diósgyőri adatok a közös, népi gazdálkodás és birtoklás múltjához. Történelmi Évkönyv I. Miskolc. 125-143. 1965b. Diósgyőri adatok a népi állatgyógyításhoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz. Néprajzi Közlemények X. 1-2. 362-378. 123. Vö.: BALASSA Iván 1973. 64. 124. Kivételként említhetjük Paládi-Kovács Attila kutatásait és eredményeit.