Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Viga Gyula: Az északmagyarországi vándormunka néprajzához (A migráció mint a domb- és hegyvidéki életmód-stratégiák része)

hogy egyes eszközök árucsere útján való befogadásához szükség volt az előzetes „tapasztalatokra", „tanulásra" is.)

2110 Különbségek voltak a munkavégzés technikájában (magyaros és tótos aratás, kévék keresztbe rakása, ill. a keresztbe rakott kévék száma között),

201 s elterjedtek az aratómunkások révén új szerszámok is, amelyek aztán a nagybirtokról gyakran továbbjutottak a paraszti üzemekbe is. Ilyen volt a marokszedő gamó, a kévegyűjtő kis gereblye, a nagy tarlógereblye, a rovátkolt végű kévekötőfa, a zsúpkötélhez használt tekerő stb. Jelentős szerepük volt a vándoroknak egyes villatípusok elterjesztésében is.

202 Számos adatot ismerünk arra vonatkozóan, hogy a vándoraratók eszközeiket a munka végeztével nem vitték haza, hanem a magyar gazdáknál hagyták. így kerültek gereblyék a ruszinoktól a szatmári magyarokhoz,

203 s így maradtak favillák, gereblyék, kaszák, kapák a Nógrád megyei szlovák és sváb települések gazdáinál.

204 Tanulságosan mutat rá Slavkovsky, Péter arra, hogy a távolban végzett munka miként hatott vissza a kibocsátó Árva megye hagyományos kultúrájára. A szezonális munka során szerzett tapasztalatok - a szűk földterület miatt - csak lassan és késve jelentek meg a helyi paraszti üzemekben, ám fokozatosan mégis megbontották ezek a hatások a korábbi, archaikus rendet, a kötődést a földhöz, s utat engedtek egy sor új jelenségnek, melyek következtében sajátos szubkultúra alakult ki. Az anyagi és a szellemi kultúra minden területén jelentkeztek ezek a változások, elsősorban mégis a táplálkozásban, népviseletben, a szociális kapcsolatokban és a családi életben hatottak erőteljesen.

205 Bár az egyes munkafolyamatok, eljárásmódok elsősorban az ökológiai feltételeket tükrözik, s alig tartalmaznak etnikus jegyet a cséplés és aratás folyamatában, roppant érdekesek a nyelvi érintkezés tanulságai,

206 s az is kitapintható, hogy egyfajta kiegyenlítődési folyamat zajlik le a századfordulón a kibocsátó felvidéki megyék tárgyi kultúrájában is. Példa erre Hont megye, ahol a kaszás aratás -hasonlóan az északi sáv más területeihez - a 20. század elején terjedt cl.

207 Az aratás és a szemnyerés eszközei, eljárásmódjai mellett más mezőgazdasági munkákban is hasonló kapcsolódásokat figyelhetünk meg. Elegendő itt csupán a kapaformákra utalni, amelyek terjesztésében - a nagy volumenű kereskedelem mellett - szerepet kaptak a vándormunkások is.

20S A vándormunkások nyomait őrzi az erdölés szókincse és szerszámkészlete is. A fakitermelés szókincse a nyelvtörténet és a településtörténet több évszázados rétegződésének emlékeit tartalmazza (szlovák, német terminológiák),

20

*' ami azonban gyakran településtörténeti előzményre utal, s nem az átadás jelenségére. Az erdei munkások migrációjának hatását azonban egyes eszközök elterjedésében nyomon követhetjük. Erdélyi Zoltán szerint pl. a börzsönyi erdőkben az 1910-cs évek óta használt dupla rönkhúzó láncot román erdei munkások hozták magukkal Erdélyből, s.ők terjeszthették el a faközelítés sajátos eszközét, az ún. román szánkót, oláh szánkót is, amely már Bihar területére is migráció révén juthatott.

210 Hasonló erdcimunkás-migráció nyomát őrizheti a bernecebaráti erdők egykori csúzdája, facsúsztatója, amit az Árva, Zólyom 2(X). Vö.: DANKÓ Imre 1978. 286-287.; GUNDA Béla 1984. 121. 201. GUNDA Béla 1984. 93-94.; BALASSA Iván 1985. 180. 202. GUNDA Béla 1984. 121.; BALASSA Iván 1985. 89, 188. 203. GUNDA Béla 1984. 93. 204. Saját gyűjtés: Szendehely, Nőtincs (Nógrád megye) 205. SLAVKOVSKY, Péter 1970. 110-112. 206. PARÍKOVÁ, Magdalena-SLAVKOVSKY, Péter 1981. 316-317. 207. PARÍKOVÁ, Magdalena-SLAVKOVSKY, Péter 1981. 105. 208. MÁRKUS Mihály 1964. 35-41.; MÁRKUS Mihály 1977. 143.; DANKÓ Imre 1985. 21. 209. KOTICS József 1985. 37-39. 210. ERDÉLYI Zoltán 1958. 388-390.; GÖNYE1 Sándor 1940. 234. 248