Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Gunda Béla: A természetes növénytakaró és az ember

fark (Achillea millefolium), amellyel a gyomorpanasztól a rákig számtalan betegséget orvosolnak. Az őrségtől Moldváig elterjedt a Matricaria chamomilla (székfű) virágjából főzött tea, amellyel kb. harmincféle betegséget gyógyítanak. A növény virágját hasonló eszközzel (40-41. kép) gyűjtik, mint az áfonyát. A "parkokból ismert Salix babylonica (fűz) levelét viszont csak a Nyírségben használják, és főzetével a fejet mossák, hogy a haj növekedését elősegítsék. A XVI. században feljegyzett monda szerint Csaba hun királyfi Attila halála után kitört testvérharcban katonáinak sebét a Pimpinella saxifragaval (földi tömjén) gyógyította. A nép gyógyszertárában ma is gyakran megtaláljuk, mert a hagyomány szerint minden vérzést elállít. A füves asszonyok több olyan növényt (Lilium candidum, liliom; Achillea millefolium, çickafark; Calendula officinalis, körömvirág) tartanak számon, amelyek a rákot gyógyítják. A korábbi közlések azonban magát a gyógymódot nem ismertetik. XVIII. századi feljegyzés szerint a Sambucus ebulus (gyalog bodza) levelét a székelyek kígyómarásra tették. A kígyómarást gyógyítja az Arctium lappa (bojtorján), az Ajuga chamaepytis (ínfű), a Cannabis sativa (kender), a Verbascum thapsus (ökörfarkkóró) levele is. Többféle növényt ajánl kígyómarás ellen Lencsés György már említett orvosi munkája. Természetesen ezeknek a rák és kígyómarás elleni növényeknek a hatásáról semmiféle bizonyítékunk nincs. Vannak növények, amelyeket a gyógyításnál, a varázslatokban, a kultuszban egyaránt használnak. így a Verbena officinalis (békónyitó fű, vasfű) teája gyógyítja a beteg májat, lépet, vesét, a sárgaságot, a fejfájást, de aki a gyökerét a tenyerébe „forrasztja" (felvágja a tenyerét, a sebbe gyökérdarabot tesz és így hagyja begyógyulni a sebet) Moldvában éppen úgy, mint az Alföldön, ki tud nyitni minden zárat, béklyót. Azon az asszonyon pedig, aki ennek a növénynek a szárát kör alakúra formálva a nyelve alatt hordja, senki nem tehet erőrszakot, még a férje sem. A palócoknál zárnyitó a vérehulló fecskefű (Chelidonium maius) is. Sokféle betegség ellen használatos a hársfa virágjából főzött tea. A hársfát (száldokfa) a múltban tiszteletben részesítették. A Zrínyiek birtokán (1629) újhold első vasárnapján az egyszerű nép nagy tömege gyűlt össze a szentnek tartott hársfa körül, imádkozva csókolgatták és gyógyulást kértek tőle. Hasonló szokás más helyeken is járta. Torontál egyik falujában a múlt században esténként a betegek három kőrisfát látogattak, alája ágyat vetettek, s ott feküdtek reggelig. A fa alatt kalácsot, pénzt hagytak - eredetileg nyilvánvalóan a fa gyógyító szellemének. A fakultusznak számtalan más emlékét is ismerjük. A somogyi Nagyszakácsiban a búcsújárók számon tartották azt a fát, amelyen állítólag Szűz Mária megjelent, s kérgét, szilánkját elhordták, hogy a betegeken könnyítsenek vele. A villámsújtotta fa szilánkjának is gyógyító erőt tulajdonítanak. Az odvas, az összenőtt fa nyílásán a palócok, a göcsejiek, a zempléniek átdugták a beteg gyermeket. Gyógyforrások mellett, búcsújáróhelyeken még láthatunk a betegek ruhájából kitépett, fára aggatott rongydarabkákat, amelyek valószínű, hogy a betegség jelképes eltávolításának, a fára, a fa szellemére való átruházásának formái. Esetleg a betegség démonának kiengesztelésére szolgálnak. A tápió Maros-Tordában zuzmóval ellepett fa, amelyben a néphit szerint ember lakik. Ha megsértik az ilyen fát, vér folyik belőle. A tövéhez ennivalót is vetnek. Az erdőket gyakran benépesítik különböző mitológiai alakokkal. Ilyen a székelyek erdei csodája, aki az erdő és a vadak felett őrködik, teste szőrrel fedett, s ide-oda barangol a havasokon. A favágók egy darab fát vagy fatönköt hagynak neki áldozatul, hogy hazatérésüket ne zavarja. A pásztorokat, erdőjárókat szépasszonyok, erdei leányok, vadleányok csalogatják. Az utóbbiak az erdélyi mitológia sokat emlegetett alakjai. A néphit szerint úgy foghatók meg, ha fél pár csizmát tesznek az útjukba. A vadleány a csizmába bedugja mindkét lábát, s nem tud elszaladni. A fa- és erdőkultusznak ezek az emlékei - különböző variánsokban - Európa-szerte megtalálhatók. Az erdei szellemeket - amelyek továbbélését, cselekedeteiket jelentősen befolyásolja a pásztorok, erdei munkások hallucinációja - éppen úgy fogják fél pár csizmával 179