Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken

való csökönyös kísérletezgetés miatt. Ezért Nagyréde paraszti szőlőkultúrájának törté­netéből lényegében hiányzik az otelló-korszak, amely a környező falvak paraszti szőlő­termelését a direkttermők termelésének vakvágányára terelte." 4Í> A filoxéravész - hasonlóan az ország más borvidékeihez - a mátraalji borvidékeken is korszakhatár az agrárgazdaság-agrárnépesség történetében. Például az említett nagyrédei parasztság tulajdonában levő 400 kat. h. szőlőterület pusztulása alapvetően módosította a mezőgazdasági termelés egyes ágainak egymáshoz való viszonyát; döntő lett a szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés fejlődése; új mezőgazdasági eljárá­sokat követelt; megváltoztatta a község piaci és munkaviszonyait, továbbá eltolódást okozott a parasztság rétegeződésében, sőt a politikai magatartásában is. 47 A filoxéravész jelentősen befolyásolta a birtokmegoszlást. Csökkent a kisgazdasá­gok száma, azokon belül a szőlősgazdaságoké. Ezt a megye paraszti létszámának alaku­lása ekképpen tükrözte: 48 £ Mezőgazdasági dolgozó, kisgazda bV 0-5 kat. h. 1880 22 428 1890 20 790 1900 18 040 Amíg pénztőke és -kölcsön híján a kisgazdaságok képtelenek voltak előrelépni, a közép- és nagygazdaságok gyarapodtak. Az utóbbiak talpraállását a kormány mezőgaz­dasági fejlesztési politikája is segítette. Ugyanis a megye 25-100 kat. holdas közép- és nagybirtokos gazdaságából 450 szőlőbirtokos kapott 2 000 000 К agrárkölcsönt az ál­lamtól az 1896. V. te. alapján szőlőterületeik felújítására. 49 (Az FM 60 900/1896. sz. rendelkezése „A phylloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról" az V. te. sikeres megvalósulását szolgálta.) A mezőgazdasági részvénytársaságok pedig éppen ezekben az évtizedekben indul­tak el lendületes útjukon. A kezdeményező a Gyöngyös-Visontai Szőlő- és Bortermelő Részvény Társaság volt. Megvásárolta özv. gr. Westphalen Rhabáné 180 kat, h. visontai földbirtokát a hozzátartozó gazdasági épületekkel (présházakkal, pincékkel), és bejelentette társasági alapítását az FM-be. Az 1897. február 6-i tanácskozáson az alapító ügyvezető tagok megfogalmazták a létesítendő rt. felhívási szövegét, hangsú­lyozva: „Most, hogy sok kísérletezés, tapasztalatgyűjtés után a philoxera elleni védeke­zés biztos óvszereit tudjuk, vidékünk a kormány által is némileg támogatva - az elpusz­tult szőllő felújításához fogott, és remélhető, hogy rövid idő alatt eljő ama korszak, midőn dúsan termő szőlőink jól jövedelmeznek ... De tervünk keresztülvitele nem­csak egyesek érdekeit szolgálja, hanem sok irányú közhasznú kihatásánál fogva a vidék s lakosságának anyagi gyarapodását is elő fogja mozdítani." 50 Az induló, 100 000 Ft-os alaptőkéből tízezret a fél évvel korábban, 1896-ban ala­pított Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Részvény Társaság adta, a többit egyének jegyezték. 46. MOLNÁR József, 1968. 18-19. 47. Uo., 16. 48. A Magyar Korona országainak az 1881. év elején végrehajtott népszámlálása, I-IL; Ugyanaz, az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei, I. rész, Általános népleírás; Ugyan­az, az 1910. évi népszámlálás, 4. rész, A népesség foglalkozása. 49. VERESS István, (1909?). 247. 50. Gyöngyös, 1897. febr. 6. és 1897. júl. 15. Nyomtatvány, az utóbbi a szerző tulajdonában. 153

Next

/
Thumbnails
Contents