Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken

cióját (vesszőszaporítás, forgalmazás, új alanyok beszerzése) segítette, a Borászati Egylet az új borok fajtatisztaságát is vigyázta. Balogh Gyula megvalósította elődjének azt a gondolatát is, hogy vadvesszőtelepet állítson fel a város, amelyből ingyen kapjanak a kisbirtokosok és a kapások. Az 1890/ 1891-ben felállított úgynevezett amerikai vesszőjű telepen (a Plágák alatti dűlőben 10, a Lencse-mályi dűlőben 3, a Temető melletti dűlőben 4 kat. holdon) 1895-re tízezer oltványt készítettek a Szőlészeti Egyesület felügyeletével, és adtak át ingyen hatezret a helybeli kis- és szegényparasztoknak, kapásoknak, kétezret hat szomszédos község kisembereinek. Kétezret pénzért értékesített a nagygazdáknak és földbirtokosoknak. A befolyt összegből és a városi tanács adományából sikerült is fedezni az amerikai szőlőtelep 1894. évi kiadásait. Ellenben az 1895. évi költségvetés már 2 432,42 Ft ráfizetést mutatott. A hiányt az 1895. március 16-i elszámolás alapján 2000 nagyburgundi, 1000 kadarka és 1000 mézesfehér, továbbá 300Ô egyéb (olaszrizling, chasselas) vessző árbevételéből sikerült megszüntetni.

35 Gyöngyös példáján 1896-ban Pásztó község 15, 1897-ben Hanák Kolos Abasáron 10, Liszkay Lajos Rózsaszentmártonban 5 kat. holdon létesített amerikai telepet. Miután Egey Szilárd vezetésével 1897-ben Egerben vincellériskola nyílt, 15 holdon ott is alapítottak amerikai telepet.

36 Volt már vadvessző, de a beoltása kezdetben sok balsikerrel és temérdek bosszúsággal járt. Hogy az oltás tudományát a gyöngyösiek megismerjék, a városi tanács oltási összejöveteleket szervezett. Az első oltási gyakorlatokat 1891 februárjában tartották. 1892-től már zöldoltási versenyeket rendeztek Gyöngyösön és Egerben. Csomor ezt írta a népszerű versenyekről: „Ezen zöldojtási versenyek évenkint mindig nagyszámú résztvevőkkel tartattak meg, és az első díjakat mindig a gyöngyösiek vitték el."

37 A részvétel díjtalan volt akkor és később is. Bárki eljárhatott a város négy helyén indított, 1895/96-ban havonként, majd öt hónaponként szervezett tanfolyamra is. 1895. január 24-én a tanács még ki is doboltatta a templomtereken az első oltási tanfolyam indítását, hogy az ügyet még jobban hangsúlyozza.

38 Bár az FM február 14-én a 79. sz. levelében az említett Miklós Telepről kiosztásra díjtalanul kiutalt 3000 kadarka, 6000 Szent Lőrinc, 4000 olaszrizling, 3000 chasselas és 1000 passatutti oltóvesszőt „Gyöngyös város közönségének", éppen az oltásra alkalmas amerikai vesszőkből nem juttatott. Ezen úgy segítettek a tanfolyam vezetők, hogy a résztvevőkkel nemcsak kést, hanem selejtes oltóvesszőt is hozattak a tanfolyamra. A szervezéssel megbízott városi kertész, Endrész József a február 22-i levelében már a szőlészeti tanfolyam sikeréről is beszámolt a polgármesternek.

39 Az oltás gyakorlásával párhuzamosan a telepítéssel is sikeresen haladtak. Április 21-én Balogh Gyula a városi telepről újabb 11 300 vesszőt utalt ki térítésmentesen a gyöngyösieknek. A megnövekvő munkakedv a kortársaknak is szembetűnt. A talpraállításról így írt egyikük: „Szőlőműves népünk megtanulta a szőlő fás- és zöldojtásának készítését, és erélyesebben fogott a szőlőtelepítéshez (is) . . ."

40 1895 augusztusában Esztergom, Fejér és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye szőlőbirtokosai tanulmányúton 35. Uo., Gyöngyös Város Tanácsa amerikai szőlőtelepének fönntartása s bővítése. Az 1895. évi költségvetés Bachó László számvevő kimutatása szerint. 36. VERESS István, (1909?). 254. Az ország tíz borvidékén létesült vincellériskola. Az országos körképre vö.: KATONA József-DÖMÖTÖR József, 1963. 25. 37. CSOMOR Kálmán, 1896. 29. 38. HMLSzőlészeti oktatás, CCLKXXXVI/55., 138/1895. sz. Dobolási hirdetmény. „. . . A város kertésze február 4-én a Vásár téri erdészlaknál (a jelenlegi Egri úti Tüdőgondozó Intézet, M. L. 1.) a szőlő fásojtási oktatást megkezdi." 39. Uo., CCLXXXVI/62., 264/1895. Ein., 11/22. 40. KÁPLÁNY József, 1913. 146. 151