Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken

birtokáról, „minthogy Heves megye területe teljesen phylloxera-mentes" n A valóság azonban az volt, hogy szeptember 28-án már gr. Westphalen Rhaban visontai szőlőjében is megjelent a filoxéra, amelyet a Heves Megyei Gazdasági Egyesület (HMGE) is közölt tagjaival az október 2-i tanácskozásán.

12 Alig telik el fél év, és Czauen Richard filoxérabiztos már a plágai dűlőben (gyöngyös-gyöngyössolymos-gyöngyöstarjáni határ) is rátalál a szőlőpusztítóra. A polgármester napokon át járja a határt a még 1882ben általa szervezett Gyöngyösi phyloxera bizottság tagjaival, és munkára biztatja a csüggedőket. A városházán hetenként ismerteti elképzeléseit: mivel a vész feltartóztathatatlanul elpusztítja a szőlőt, szőlőrekonstrukcióval kell megteremteni Gyöngyös és környéke szőlőkultúráját. Ennek egyedüli lehetőségeként a zöldoltvány termesztését ajánlja. „Ojtani! Ezt mondja, mint polgármester, ezt írja lapjának szinte minden számában mint újságíró, és ezt teszi kísérletezve szőlőjében, mint gyakorlati szőlész" emlékezik tevékenységére egyik méltatója.

13 A vész gyors terjedését mutatja az, hogy amíg 1884 nyaráig 142 kat. holdon, 1885 nyaráig 600 kat. holdon pusztította el a szőlőt Gyöngyös határában. 1885 őszétől nem rendezték meg a szüreti mulatságokat. Helyettük a város minden határában égtek az „engesztelő" tüzek, a szőlővenyigéből és szalmából készített embermagasságú kötegek - eredménytelenül.

I4 Nékám Ede városi rendőrkapitány 1886. június 17-én kelt jelentése szerint Gyöngyös 1388 kat. h. 36 D-öl szőlőterületéből 1300 kat. holdat semmisített meg a filoxéra 1885 december végéig.

15 Akadt kivétel is. Gyöngyöstarján 800 és a szomszédos Fajzat 200 kat. h. szőlőterülete. Az oka az volt, hogy a tarjáni birtokosok csak helybeli szőlőmunkásokat alkalmaztak, még annak árán is, hogy például 1886 tavaszán magasabb, 1,30 Ft napszámbért fizettek. így a környékről a szőlőmunkások nem hurcolták be a filoxérát. Egykorú tájékoztatásból olvashatjuk: „Nevezetes, hogy a tarjániak nem hisznek a phylloxera rombolásában, sőt nagyobb rész még a phylloxera létezését is tagadja. Egyáltalán azt tartják, hogy nedves tél után elvesznek. Bár úgy lenne! Mert ha a szőlők itt elpusztulnak, a mostani jólétet nagy szegénység fogja felváltani.")* A pusztulás errefelé 1888-ban következett be. Heves Vármegye Közigazgatási Bizottságának 1886. október 11-i ülése ekképpen rögzítette a katasztrófát: „Gyöngyös városában a vész roppant pusztításokat tett."

17 1886-ban, nem lévén alapanyag, Gyöngyösön megszűnt a Mátrai Szesz néven forgalmazott borpárlat gyártása is. A hazai szőlőterületek pusztulásának mértékét mutatja az alábbi összesítés:

18 Év Kat. h. Hl 1885 757 145 6 058 304 1886 749 526 5 189 075 1891 634 267 2 969 425 1890 547 719 1 481 244 1892 531 112 983 378 11. HML Szőlőtelepítés, Gyöngyös, 1883. márc. 29., 2106/883-140/E., 3188/a. Másolat. Baltás Ferenc helyettes polgármester levele Csomor Kálmán polgármesterhez. Ennek alapján Majzik Viktor alispán Egerben, 1883. nov. 24-én kelt levele. 12. A Gyöngyös nevű újság 1883. okt. 7-én közölte. 13. MOLNÁR József, 1964. 56. 14. Chila Jánosné Szaniszló Mária elmondása alapján. 15. HML Philloxera pusztítása, Vegyes ügyiratok, 1886-VIII/19., 4905/885. Ki. E., 1767/R. 886. sz., Gyöngyös, 1886. jún. 17. 16. KONCZÁkos, 1887.61. 17. HML Heves Vármegye iratai. Közigazgatási Bizottság jkvei, 1886. okt. 11., 2-5. 18. A Magyar Korona országainak 1901. évi mezőgazdasági termelése, 24. Az országos pusztításra még: Pallas Lexikon, Térkép. (Az 1881-1885-1890. évi pusztítást részletezi.) 145