Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Szántó Imre: Eger első felszabadulási törekvése 1687–1695. A Fenesy-féle egyezmény

falai. Az egykor külön jogállású és kötelezettségű utcáknak a lakói - sőt a külvárosok lakói is - ugyanazokat a jogokat élvezik, és ugyanazokat a kötelezettségeket teljesítik, mint a város többi lakói.

52 A bíró és a tanács (magisztrátus) kijelölési jogát a püspökség magának kötötte ki, de később az uradalmak a kijelölési jogot egyedül a bírói hivatalra korlátozták.

53 így a jegyzők, a belső és külső tanácsosok, a népszónok (tribunus plebis vagy Fürminder) s minden egyéb hivatal szabad választási joga minden beavatkozás és megszorítás nélkül a városé lett.

54 Az egyezség szerint a püspöki kúria, a kanonoki házak, a falakon kívül a püspöki aliódium, a vadaskert, a külvárosi (suburbanus) kert, 50 kaszás rét, a malmok (egy kivételével), a fürdő, a téglaház (téglaégető), a püspöki és káptalani allodiális szőlők mint adómentes kúriák a földesúr tulajdonába kerülnek. Úgyszintén adómentesek a királyi fegyver- és éléstár, a harmincadház, a plébánia, az iskola, a szerzetesházak és az ispotály (pauperum hospitale).

55 A szőlők után tized és kilenced, a szántóföldi terményekből tized jár a földesúrnak.

56 Ami pedig a korcsmáltatási jogot illeti, Szent Mihály-naptól (szeptember 29.) január 1-jéig a polgárok és a város szabadon mérhetik az egri szőlőhegyen termett borokat. Ebben az időközben a földesúr csak egy korcsmában mérethet bort. A kizárólagos bormérés joga január l-jétől március végéig a várost illeti. A méhsert egész éven át méretheti a város, ellenben április l-jétől Szent Mihály napjáig- akárhány korcsmában - csak a püspökség és a káptalan mérhet ki bort. A pálinka- és sörkimérés joga egész évben a földesurat illeti meg.

57 A mészárszéki jog gyakorlása a városé, csupán azt kötötték ki az uradalmak, hogy a város a nagyobb állatok után öt font faggyút, a mészárosok pedig fél nyelvet adjanak.

58 A vásári és piaci helypénz kétharmad része a püspöké.

59 A büntető bíráskodást (vérhatalmat = jus gladii) a püspöki tisztek a városi magistrátus segédkezésével gyakorolják.

60 Főbenjáró és birtokjogot érintő ítélet s a végrendelet jóváhagyása a püspökség joga.

61 A birtok adás-vevése szabad, minden vitás ügy a magistrátustól a püspökséghez fellebbezhető.

62 Eretnekek (protestánsok) és zsidók betelepedését az egyezség megtiltja.

63 A város cenzus és úrbér váltsága címén évi két részletben 600 forintot fizet.

64 Fenesy György püspök a káptalan tagjaival 1695. február elején érkezett Egerbe, hogy a várost átvegye, és annak birtokába magát bevezettesse. A fényes fogadás mögött a levegőben volt valami nyugtalanító: a lappangó elégedetlenség árnyéka. A papság attól tartott, hogy az egyezség miatt elégedetlenkedő nép előbb-utóbb felborítja a „közbátorságot", és zendülésben tör ki. Ezért mind a püspök, mind pedig a káptalan 52. „Quidquid ambitu murorum praesentium contientur sub eodem nomine Civitatis Agriensis intelligatur". 53. HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 1. 1695. jan. 4. 54. Uo. 1695. febr. 16. Az ún. „pótegyezség" 2. pontja. „Ut unus et idem sit universorum incolarum Judex et Magistrates volumus id intelligi de Judice primario". 55. Uo. A Fenesy-féle transactio 3. pontja. 56. Uo. A Fenesy-féle transactio 4. pontja. 57. Uo. A Fenesy-féle transactio 5. pontja. 58. Uo. A Fenesy-féle transactio 6. pontja. 59. Uo. A Fenesy-féle transactio 7. pontja. 60. Uo. A Fenesy-féle transactio 8. pontja. 61. Uo. A Fenesy-féle transactio 9. pontja. 62. Uo. A Fenesy-féle transactio 11. pontja. 63. Uo. A Fenesy-féle transactio 12. pontja. 64. Uo. A Fenesy-féle transactio 10. pontja. 118