Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Szántó Imre: Eger első felszabadulási törekvése 1687–1695. A Fenesy-féle egyezmény

Szántó Imre EGER ELSŐ FELSZABADULÁSI TÖREKVÉSE 1687-1695. A FENESY-FÉLE EGYEZMÉNY Amint a császári had 1687. december 17-én bevonult Egerbe, a csapatokon és a papságon (jezsuiták, minoriták, ferencesek) kívül Caraffával együtt elsőnek jött be a városba a császári Udvari Kamara képviseletében báró Fischer Mihály felső-magyarországi kamarai adminisztrátor és Domonkos Jakab harmincados. A város és a várhoz tartozó birtokok ugyanis, mint a bécsi udvar új szerzeményei (neo-acquisticum), kincstári, kamarai kezelésbe kerültek. A nagy hatalmú és befolyásos adminisztrátor fő gondja az volt, hogy az akkor még majdnem néptelen Egerbe kellő számú lakosságot, azaz adóalanyt telepítsen. A helység ugyanis, az elszállásolt katonaságot és az itt maradt török-rác lakosságot leszámítva, jóformán üres volt, s a falvak is körülötte öt mérföldnyi távolságban pusztán és elhagyottan állottak.

1 A vár feladásának harmadik pontjában kikötötték, hogy házaik és javaik birtokában megmaradhatnak, akik a törökök közül a vár feladása után itt akarnának maradni. Ilyen visszamaradt és megkeresztelkedett (neo-christiani) török család volt mintegy 51, kb. 300-as lélekszámmal. „Háromszáz török azonban úgy megkedvelte a jó borokat termő, kies vidéket - írja Szakály Ferenc -, hogy inkább a megkeresztelkedést választotta, csak egykori lakóhelyén maradhasson."

2 A keresztség felvétele után régi török neveiket elhagyták vagy felcserélték. Az anyakönyvi bejegyzések nyomán azonban kimutatható, hogy pl. a Borbély, Csernei, Czifra, Deák, Egri, Farkas, Fekete, Hartyáni, Horváth, Lakatos, Murányi, Pap, Porkoláb, Pusztai, Szécsen, Szinai, Török, Varjas, Váradi stb. család a török új keresztények maradékai.

3 De többen megtartották a régi nevüket. Ezért vannak még ma is ilyen török nevű családok, mint Ali, Bajzát, Basa, Bégé, Csausz, Hamza, Kara stb., amiről a plébánia anyakönyvei világosan tanúskodnak. Mint egri lakosok hamarosan elmagyarosodtak.

4 1. IVÁNYI Béla 1930. 35., Heves megyei Levéltár (a továbbiakban: HmLJ Eger városi lt. I. csomó,72. sz. „Inqua(sc. Egerben-Sz. I.)adhucnullusincolarumpraeterquamquinquagintacirciter paria Turcicae nationis hominum Christianam fidem amplectentium residebat" - írja Fischer Mihály kamarai adminisztrátor 1687. dec. 17-re vonatkozólag. Bécs Közös pénzügyi lt. Hungarn gyűjtemény 14.657. csomójában: Fischer egri kamarai adminisztrátor jelentései a pozsonyi Magyar Kamarához. Kivonat az 1687. dec. 17-én kelt jelentésből: „ . . . dieser Orth auser der Militz ohne Leuthen und lehr, die Dürffer auch bey fünff meil weege harumb wüst und verlassen ..." 2. SZAKÁLY Ferenc 1986. 81-82. 3. ВALÁSSY Ferenc 1985. 73-74. 4. Caraffa ajánlására Olaj-bég szolgálatai jutalmául magyar nemességet kapott. Lipót király 1693-ban a hűtlenség miatt elítélt Vay Ábrahám borsodi birtokait is neki adományozta. A „pribék" aztán megkeresztelkedett, s a nevét Bátori Lászlóra változtatta. Lásd TAKÁTS Sándor 1915. 333.; SUGÁR István 1983.199. 107