Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai

Sirok (Heves megye) „Siroki vár. Schmt. 1843. 84." „Jkv. XXV. 99." (XVII. csomag 387/34., 35. irat) „Obsz. nucleus AÉ. I. 4."

24 (XXXI. csomag 625/68. irat) Szarvaskő (Heves megye) „Szarvaskői vár. Schmt. 1843. 83., Ipolyi Apátfalva, rajz."

25 (XVII. csomag 387/36. irat) Szék (Heves vármegye, jelenleg Szolnok megye) „A széki templom torony nélküli, messziről réginek láttam." (XXV. Jkv. 93. o.; XVII. csomag 387/37. irat) Szihalom (Heves megye) „Szihalmon földvár, urnákat találnak, Répcey(?) Ipolyinál." (2. kép) (XXII. Jkv. 162. o.) „Szihalom - kő, csont, földvár. K. Kab. (Kandra Kabos) levele 135., Egri Muz. Arch. Ért. 274., obszidián AÉ. I. 126. 309., 871. 64., M. k. 1870. 112."

26 Tarnaörs (Heves megye) „Tarna-Örsön régi templom a kertben."

27 (XXXV. Jkv. 148. o.) Tiribesipuszta (Heves vármegye, jelenleg Nógrád megye) „Tiribesi puszta templom Hevesben szept. 2-án. Terméskő - sarka faragott homokkő a-tól. Két öl magas ablak és ajtó nélkül." Alaprajz méretekkel és a kő rajza (4. kép). (V. Jkv. 10. o.) „Tiribesi pusztán mely másfélszáz lakójával a bátonyi plébániához tartozik, állott 1862 év szeptember havában még két ölnyi magas faldarab ablak és ajtó jellemző részletei nélkül, de mint még is az alapok alakjából és a tárnok hiányából Ítélni lehet a XlV-dik századbeli templomhoz tartozhattak. Az anyag terméskő volt, csak a sarkokon volt faragott kő használva, a szentély hossza 13'9", szélessége valószínűleg 16' lehetett, a hajó 24' széles, hosszfalai 35'-nyira terjednek, de a nyugati falnak nyoma fenn sem maradván egész hosszát meg nem határozhattam. A szentélynél a hajó 3'3" szélesb, a falak l'6"-nyiek. A szentély délkeleti sarkában fennmaradt borda, mely igen sekély homorokat tüntet fel, minden váll kő nélkül egyszerű szijtagban egyesül a fallal." (XVII. csomag 387/40. irat) Tiszaföldvár (Heves és Külső-Szolnok vármegye, jelenleg Szolnok megye) „Tisza-Földváron a községi kertekben hamvedret ástak ki, ugy szintén a Kenderföldeken is, találtak bennük csontvázakat. A Török halom, melyen sok a murva és tégladarab (talán egy későbbkori templom helye, mert itten állítólag harangot is leltek) szántás alkalmával kemencze formát találtunk, ennek állja egészen sima volt, benne sok csupor, ezekben pedig föld volt. Egyiknek alakja hasonló volt olyanokhoz mit a kályha tetejére raknak, egy másik milyenekbe a juhászok a tejet fejik, tiszta vörös, de nem fényes. A reform, temető partján 1-3' mélységben vastag, kevéssé égetett cserépdarabokat, örlőkőtöredékeket találtak. Fülek helyett csak gumókkal birnak. Jkv. XXV. 112, 118." (XVII. csomag 387/17. irat) 24. Schemat. 1843. 84.; RÖMER Flóris 1869/a 4.; 1876. 13. 25. Schemat. 1843. 83. 26. RÖMER Flóris 1869/c 126.; 1876. 100., 155. 27. RÖMER Flóris 1876. 39. „Tarna-Örsön a fáczánkertben egy románkori templomnak nyoma van; u. o. sok egyéb régiséget is találtak a halottak a hasukon feküdtek, haliam B. Orczytól, ki az egyház védnöke is." 99