Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Szabó László: Egy mitikus lény településtörténeti háttere (a szecsko)

A község történészei ezt megalapozatlannak tartják, s sem földrajzilag nem tudják elfogadni, sem adatot nem találtak erre vonatkozóan.

30 Amennyiben e hagyománynak mégis volna alapja, úgy a cseh szó átvétele magyarázható lenne. Az üveghutai munkások másutt is cseh-morva területről érkeztek magyarországi állomáshelyükre, s itt — miként ez Répáshután is végbement - a végén szlovák nyelvűekké váltak.

31 Az ilyen magyarázat bizonytalanságát csak fokozza, hogy éppen Hevesen és Bocönádon nem ismerik a szecsko nevet, bár elképzelhető az is, hogy e helyen feledésbe merült, s a nagyiváni kirajzók pedig megőrizték. c) A harmadik értelmezési lehetőség azt a tényt veszi figyelembe, hogy Boconád környékén nem él a név, ugyanakkor Nagyiván környékén több változata is van. Másfelől az egyik valószínű névmagyarázat a szecska - szláv eredetű - szavunkkal hozza összefüggésbe.

32 A szó szláv nyelvű igei töve a sec, sekat' 'vág, széthasogat, felaprít, csapkod, zúz' alapszóra megy vissza.

33 Ez pedig azonos azzal, amit a szecsko maga is csinál: kárt okoz a töréssel, zúzással, a ruhaneműek széthasogatásával. Tiszaörsre költöztek be a XVIII. század második felében szlovák lakosok.

34 FÜVESSY Anikó szlovák feliratos tárgyakat (szövőszék alkatrészek) szállított be a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba a településről. A szlovákok száma nem lehetett nagy, de jelenlétük nem kérdő jelezhető meg. Elképzelhető, hogy az itt élő magyar népesség által meg nem nevezett vagdosó, hasogató, törő-zúzó, ismeretlen nevű lényt tulajdonságai alapján nevezték szlovák szóval, s ebből később név, egy mitikus lény neve keletkezett. A szó alakja azonban - mint ezt BARNA Gábor közléséből tudj uk - még ma sem állandósult egészen. A keletkezett név azonban alkalmas volt arra, hogy a kutató figyelmét felkeltse és egy addig a magyar néphitben ismeretlen lény leírásához hozzásegítse. 30. Ua. 31. SZABADFAL

VI József-VIGA Gyula (szerk.). 1982. Répáshuta. 32. Vö.: CZUCZOR-FOGARASSI 1870. V. 1870.; MTESZ III. 690-691.; BARNA Gábor 1979.72. 33. Vö.: Cseh-magyar szótár (Dobossy L.), Bp. 1980.; Szlovák-magyar szótár (T. Gőbe! M.), 1962. Bp.; Orosz-magyar szótár I—II. (Hadrovics-Gáldi), Bp. 1968. 34. SZABÓ István 1974. 66. 389