Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Flórián Mária–Hofer Tamás: Adatok az észak-magyarországi csűröskertes települések kérdéséhez

lagtelek végében voltak, de a lakóháztól magas löszparttal elvágva, mint Úriban.

26 Ez utóbbi példa egyébként természeti környezetével emlékeztet Rónára. A kertes település előtörténetének, előzményeinek rekonstruálása is általában megakad annál a kora újkori, késő középkori szakasznál, amikor- a későbbi nagy, zsúfolt agrártelepülések kialakulása előtt - utcás faluk népesítették be az Alföldet, amikor egyes későbbi kertes halmaztelepülések maguk is utcás faluk voltak még.

27 Több kutató úgy hivatkozik az utcás alaprajzra, mint ami kizárja a gazdasági udvarok elkülönítését.

28 Valószínűbb azonban, hogy a középkori alföldi szalagtelkeken is többé-kevésbé elkülönült a lakó- és a gazdasági rész, valamiféle „elő-ólaskertek" léteztek, és a település nö13. kép. Tápiósüly utcás, szalagtelkes és egyben ólaskertes települése és határának részlete. 1. beltelkek, 2. „aklok" (a szaggatott vonalozással jelzett) határbeli legelők, (üresen hagyott) szántóterületek és a szőlők között. Kocsis Gyula (1985) közlése alapján rajzolta: Locsmándi Gánbor 26. KOCSIS Gyula 1985. 119-129. 27. Vö. KATHY Imre 1979.; MAJOR Jenő I960.; MAKSAY Ferenc 1971. 93-97. 28. Vö. MAKSAY Ferenc 1971. 101. 72