Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Flórián Mária–Hofer Tamás: Adatok az észak-magyarországi csűröskertes települések kérdéséhez

dezésük a régi: a balos- és jobbos rakodó vagy fiók között van a pajtaajja. A pajtafiók mellé törekesX., pelyvást is építettek. A nagy, kétszárnyú deszkaajtókat csak a szekérnek nyitották ki, az emberek az egyik ajtószárnyban nyíló kisajtón jártak ki-be. A pajta szarufáit általában cser- és bükkfából, léceit fenyőfából készítették. Az újabb pajtákat már poltári, hódfarkas cserépzsindellyel fedték. Padlásterüket a keresztgerendákon átfektetett hasított akáckarókkal, csapongótokkal padolták le. A kert felett lévő rakodókon sem gyümölcsfa, sem vetemény nem volt - csupán a szemnyerés folyt itt és a szalma, takarmány tárolása. A pajta kert felőli oldalán volt a boglyák, kazlak helye, míg a mező felől a-szérű. A nyomtatás előtt a pajtába rakták a kévés gabonát, nyomtatás után a szénát, takarmányt. Míg a nyomtatás be nem fejeződött, a széna, szalma a pajta mögött boglyában, kazalban állt. Az egyik fiókban általában széna volt, a másikban zab, szalma. 10. kép. Hajdera István „kórházi" 1922-ben épült rónai pajtának alaprajza. Rajzolta: Locsmándi Gábor 5* 67