Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Flórián Mária–Hofer Tamás: Adatok az észak-magyarországi csűröskertes települések kérdéséhez

2. kép. Istállós kert részlete Sámsonháza határában. Palóc Múzeum fényképtára. Zólyomi József felvétele A következőkben a nógrádi csűröskertes települések ismeretéhez szeretnénk további adatokat hozni két falu, Mátramindszent és Róna csűröskertjeinek leírásával.

12 A dolgozat témaválasztása kapcsolódik egy konkrét feladathoz is: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységében egy nógrád-hevesi külső csűrös falurész bemutatásához. Ez a tanulmány mintegy a múzeumi telepítési terv néprajzi indokolását, magyarázatát is adja.

13 Maga a közlemény a két szerző terepkutatásain és 138 Nógrád megyei község Nógrád megyei Levéltárban őrzött 1850-1880-as években készült felméréseinek, részben birtokíveinek átnézésén alapul. 12. Mátramindszent külső csűrjeire BAKÓ Ferenc is hivatkozik: 1978.17. Könyvében feltételezte még, hogy Nógrádban külső csűrök voltak Karancslapujtő és Cserhátszentiván határában. A helyszíni gyűjtések és a kataszteri térképek vizsgálata azonban csak egy-egy majorsági csűr meglétét mutatták ki. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy önmagában a térképek nem mindig dönthetik el a kérdést, hogy volt-e falunak csűröskertje vagy sem. Például azokon a hozzáférhető felméréseken, amelyek Somoskőről készültek, már 1904-ben, nyoma sincs az egyébként az emlékezetben még elevenen élő csűröskerteknek. 13. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az alföldi ólaskerteket a Közép-Tiszavidék tájegység mutatja majd be. A dél-dunántúli tájegységben - a tervek szerint - szintén felépül majd egy külső pajta. A közép-tiszavidéki táj egység épületeinek kiválasztását HOFER Tamás - éppen BAKÓ Ferenc hathatós segítségével - végezte az 1960-as évek végén, és a dél-dunántúli külső pajta bemutatását is ő javasolta. 59