Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig II.

3.1. Iparmúzeum Lőrinczfy János 1874-ben az „Eger"-ben „egy iparmúzeumnak Egerben való felállítását" javasolta, de elgondolása még csak visszhangot sem váltott ki.

121 3.2. Megyei Tanszermúzeum A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1882. évi november hó 20-án kelt 37 790. sz. rendeletében „a megyei tanszermúzeumnak a megye központján leendő felállítására s berendezésére hívta fel a megye közönségét". A végrehajtás során azonban az elhelyezés gondot jelentett. A megyeházában nem volt hely, építkezésre pedig a megyének nem volt pénze. Annak érdekében azonban, hogy legalább Eger területén kerüljön elhelyezésre a gyűjtemény, az alispán az érsekhez fordult azzal a kéréssel, hogy a Líceumban hadd kapjon helyet a létesítendő múzeum.

122 Az érsek 1883 augusztusában 3 esztendei használatra rendelkezésre bocsátotta „a lyceum azon második emeleti termét, melyet a legutóbbi időben jogász segélyező egylet használt..." Feltétele csupán csak az volt, hogy a múzeum látogatói a líceum házirendjét ne zavarják.

123 3.3. A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Az országos sajtó már 1923-ban úgy foglalt állást a Gárdonyi-ház kapcsán, hogy „múzeumot, öröklakást kell itt kapnia a kegyeletnek .. ."

124 Ez az író halála után rögtön meg is valósult, mert az azonos telken és külön épületben lakó család nem bolygatta meg a ház berendezését. Gárdonyi Sándor egészen 1944 végéig ott lakott, majd később is gondozta atyja hagyatékát 1965. végén bekövetkezett haláláig.

125 Az Egri Gárdonyi Géza Társaság ugyancsak 1923-ban „A Gárdonyi Mauzóleum és Múzeum ügyét érdekkörébe vonja és szívesen ajánlja föl támogatását a város vezetőségének."

126 A következő évben a sajtó közli, hogy „a tulajdonjog kérdése miatt azonban a múzeum tervét egyelőre elhalasztották",

127 s így továbbra is csak terv maradt az elgondolás. 1933-ban újabb lendületet kapott az ügy. Ekkor már nemcsak Eger hanem Budapest is szerepel a létrehozandó múzeum lehetséges helyeként. Ezúttal az író nevét viselő országos irodalmi társaság karolta fel a jobb sorsra érdemes elgondolást, és Hubay Sándor valamint Vadnay Sándor személyében még a múzeum és a Gárdonyi műveit olvasók közötti kapcsolattartásra is kijelöltek két megbízottat.

128 A próbálkozások azonban még sokáig nem jártak sikerrel. 3.4. Csillagászati Múzeum 1950-ben Nagy Barnabás a Heves-Egri Múzeum mb. múzeumigazgatója felvetette a Líceum Csillagvizsgálójának anyagából létrehozható kiállítás gondolatát.

129 A műszerek az állami tulajdonba vétel után rövidesen Budapestre kerültek, s kiállításuk Egerben csak jóval később valósult meg. 121. LŐRINCZFY János: Alakítsunk iparmúzeumot! = Eger, 1874. aug. 20. 266-268. 122. EFL. LGI. 2514. rsz. 2573/1883. 123. EFL. LGI. 2514. rsz. 2825/1883. 124. FARKAS Sándor: Múzeumot Gárdonyi Géza otthonából = A Nép, 1923. ápr. 1. 9. 125. KOROMPAI János 1972. 6. 126. A Gárdonyi Társaság első közgyűlése = Egri Népújság, 1923. okt. 17. 1. 127. Berecz Sándor: A hercegprímás egyházi okokból nem engedte kinyomatni Gárdonyi Géza posthumus legendás kötetét = Pesti Napló. 1924. aug. 3.4. 128. Erőteljes mozgalom indult meg a Gárdonyi Múzeum felállítására = Eger, 1933. ápr. 16. 2. 129. DIVI. Iktatószám nélkül. 592