Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Flórián Mária–Hofer Tamás: Adatok az észak-magyarországi csűröskertes települések kérdéséhez

Flórián Mária-Hofer Tamás ADATOK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI CSŰRÖSKERTES TELEPÜLÉSEK KÉRDÉSÉHEZ BAKÓ Ferenc néprajzi munkásságában jelentős helyet foglal el az észak-magyarországi településformák kutatása. Megkülönböztetett érdeklődéssel vizsgálta a telkek megosztottságát, a csűrök, szérűk, rakodók, illetve az ólaskertek lakóháztól elkülönített elhelyezését. Ezt a kérdést GYÖRFFY Istvánnak az alföldi kertes településekről írt nagyhatású tanulmányai állították az érdeklődés előterébe. Már maga GYÖRFFY István is kereste a kertes település elterjedésének északi határát a dombvidéken, a hegyes, erdős területek felé, mint erről az I. katonai felvételhez készített jegyzetei és a Borsod megye településformáiról szerkesztett térképe is tanúskodik.

1 GYÖRFFY azonban külső csűröskertekkel még nem számolt, az ő eredeti koncepciójában a csűrök kimondottan az utcás-szalagtelkes faluk és a közép-európai szabású gazdálkodás tartozékai voltak.

2 Az Ipoly mellől, őrhalomból FÉL Edit írt le olyan szálláskerteket, amelyekben a csűr volt a fő építmény, és ahol a jószág csak az év bizonyos időszakaiban tartózkodott.

3 KOPRÁS Emil a szügyi szlovákoktól említett külső pajtákat.

4 Ezekben az években hozta hírül BAKÓ Ferenc Szarvaskő külső szálláskertjeit, mint erről egy 1942-es jelentése tanúskodik a Néprajzi Múzeum Adattárában.

5 Az ugyancsak szlovák ösagárd külső szérűit, pajtáit HOFER Tamás írta le 1957-ben, s összeállította a csűrök külső elhelyezésének szlovák párhuzamait és az észak-magyarországi, kisalföldi városok külső csűrjeire, majorkertjeire vonatkozó adatokat.

6 BAKÓ Ferenc makiári és mikófalvi település-monográfiái az alföldi és a hegyvidéki formák közti átmeneti változatokat ismertették.

7 Ekkoriban már megjelent IGAZ Mária szakdolgozata is, amelyik Szarvaskő szálláskertjeit, külső istállóit és pajtáit mutatta be részletesen.

8 ZÓLYOMI József Sámsonházáról szintén külső istállókat és pajtákat írt le, a lakótelepülés melletti csoportban.

9 SELMECZI KOVÁCS Attila pedig az észak-magyarországi csűrépítkezés áttekintése során állította össze a külső csűrökre vonatkozó adatokat. Számba vette azokat a településeket, ahol az utca által megosztott telken a lakóházzal átellenben álltak a 1. GYÖRFFY István 1943a 93., 104-105 között színes térkép. 2. GYÖRFFY István 1943. 84-90.; 1935. 226-231. 3. FÉL Edit 1938. 73-83. 4. KORPÁS Emil 1935. 116-119. 5. Néprajzi Múzeum EA 000566. A gyűjtés ideje 1942. 6. HOFER Tamás 1957. 377-424. ősagárdra vonatkoztatva kiemelendő: 414—416. 7. BAKÓ Ferenc 1964. 307-318.; 1965. 189-192. 8. IGAZ Mária 1964. 114-189. 9. ZÓLYOMI József 1977.187-207. 57