Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)
jegyzeteiben, elsősorban a titkosírással készített úgynevezett Mesterfüzetekben gyakran megtalálható ez az alapszabálynak szánt mondat: „A karakter a fő, a karakter minden!", tehát a regényhős megrajzolásakor nagy gondot fordított a jellem kialakítására és bemutatására. Az egri múzeum gyűjteményében megtalálható a regény autográf kézirata és a gépelt kézirat is. Ugyancsak ránk maradt az Új Idők kérdéses 16 számában közölt 15 fejezet kivágat formájában, amelyeknek szövegét Gárdonyi sok javítással alakította a könyvalakban később megjelent kiadás kéziratává. Rendelkezésünkre áll továbbá a kiegészítés kézirata, amellyel az író a regényt - bizonyára olvasói kívánságának engedve - úgy fejezi be, hogy a két főhős élete utolsó szakaszában egymásra talál, hogy „... együtt nézzék a nap nyugvását." 9. Január 22: Gárdonyi Géza levele Harsányi Kálmánnak. A címzett költő, író, színikritikus (1876-1929). Gárdonyi megköszöni a küldött könyvet," amit érdeklődéssel olvasott. „A bor még forr, de már érzik a ritka erő és finomság minden egyes cseppjén. " Az igazi író örül az új tehetségnek. , Jókai halála óta olyan az irodalmunk, mint a ház, amelyből kihalt a gazda. " - folytatja Gárdonyi biztató dicséreteit. Ezt a levelet az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Növedéknapló: 1955. évi 50. szám. 10. Január 26: Levél Budapestről Gárdonyi Gézának. A hagyatékból csak a levél borítéka 12 került elő. A feladó és a benne küldött levél még ismeretlen, így minden következtetésünk alapja maga a boríték. Figyelmet érdemel a boríték külseje és a rajta olvasható szöveg is. Formátuma eltér a hivatalokban általában használtakétól. Anyaga világos krémszínű, igen jó minőségű, vízjeles angol gyártmányú papír. Két budapesti postahivatali bélyegző van rajta. A hátoldali bélyegző helyzete azt mutatja, hogy a küldemény lezáratlanul, csak begyűrt nyelvvel utazott. Idős ember rendkívül gondos írásával készült címzése a következő: „Nagyságos Gárdonyi Géza úrnak, Eger"; utcanév és házszám nincs rajta. A boríték összes jellegzetességei azt a feltevést sugallják, hogy valami meghívóféle, esetleg családi jellegű értesítés volt benne. Gárdonyi rangjaként a „Kisfaludy Társaság tagja" szerepel a címzésben. Ez a körülmény bizonyára a feladó számára volt fontosabb. //. Január 28: Cédula álomlátásról. Sik Sándor említi egyik munkájában 13 , hogy Gárdonyi nagyon szerette az álommotívumot. Sok nagysikerű novellájában (Szenvedni akarok, A kövirózsa, Kendő vagy mi stb.) központi szerephez jut az álomlátás. Gárdonyi számos anyaggyűjtő módszerének egyike az álmok feljegyzése volt. Éjjeliszekrényén készenlétben tartott egy rugós csíptetővel összefogott jegyzettömböt, amire felserkenve azonnal felírta álma tartalmát. Ezeket a félálomban készített kusza jegyzeteket utóbb cédulákra írta át és összegyűjtötte. Az egri hagyatékban van egy boríték, amelyben harmincegy lapon tizennégy álom leírását találtuk meg. 14 A borítékon ez a felírás áll: „Fiaim! Ezek a feljegyzések nem a nyilvánosság számára készültek. Csak azért írtam le némely álmomat, mert azt gondolom, hogy ha jó csomó lesz együtt, hasznos képe az ember karakterének ésfantá11. A könyv az Új versek Budapest 1906. lehetett. 12. Az egri gyűjteményben ltsz. 69. 70. 1. 13. SIK Sándor 1929.80-81. 14. Az egri gyűjteményben ltsz. 73. 6. 1. 548
