Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

jegyzeteiben, elsősorban a titkosírással készített úgynevezett Mesterfüzetekben gyak­ran megtalálható ez az alapszabálynak szánt mondat: „A karakter a fő, a karakter min­den!", tehát a regényhős megrajzolásakor nagy gondot fordított a jellem kialakítására és bemutatására. Az egri múzeum gyűjteményében megtalálható a regény autográf kéz­irata és a gépelt kézirat is. Ugyancsak ránk maradt az Új Idők kérdéses 16 számában közölt 15 fejezet kivágat formájában, amelyeknek szövegét Gárdonyi sok javítással ala­kította a könyvalakban később megjelent kiadás kéziratává. Rendelkezésünkre áll to­vábbá a kiegészítés kézirata, amellyel az író a regényt - bizonyára olvasói kívánságának engedve - úgy fejezi be, hogy a két főhős élete utolsó szakaszában egymásra talál, hogy „... együtt nézzék a nap nyugvását." 9. Január 22: Gárdonyi Géza levele Harsányi Kálmánnak. A címzett költő, író, színikritikus (1876-1929). Gárdonyi megköszöni a küldött könyvet," amit érdeklődéssel olvasott. „A bor még forr, de már érzik a ritka erő és fi­nomság minden egyes cseppjén. " Az igazi író örül az új tehetségnek. , Jókai halála óta olyan az irodalmunk, mint a ház, amelyből kihalt a gazda. " - folytatja Gárdonyi biztató dicséreteit. Ezt a levelet az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Növedéknapló: 1955. évi 50. szám. 10. Január 26: Levél Budapestről Gárdonyi Gézának. A hagyatékból csak a levél borítéka 12 került elő. A feladó és a benne küldött levél még ismeretlen, így minden következtetésünk alapja maga a boríték. Figyelmet érde­mel a boríték külseje és a rajta olvasható szöveg is. Formátuma eltér a hivatalokban ál­talában használtakétól. Anyaga világos krémszínű, igen jó minőségű, vízjeles angol gyártmányú papír. Két budapesti postahivatali bélyegző van rajta. A hátoldali bélyegző helyzete azt mutatja, hogy a küldemény lezáratlanul, csak begyűrt nyelvvel utazott. Idős ember rendkívül gondos írásával készült címzése a következő: „Nagyságos Gárdo­nyi Géza úrnak, Eger"; utcanév és házszám nincs rajta. A boríték összes jellegzetességei azt a feltevést sugallják, hogy valami meghívóféle, esetleg családi jellegű értesítés volt benne. Gárdonyi rangjaként a „Kisfaludy Társaság tagja" szerepel a címzésben. Ez a körülmény bizonyára a feladó számára volt fontosabb. //. Január 28: Cédula álomlátásról. Sik Sándor említi egyik munkájában 13 , hogy Gárdonyi nagyon szerette az álom­motívumot. Sok nagysikerű novellájában (Szenvedni akarok, A kövirózsa, Kendő vagy mi stb.) központi szerephez jut az álomlátás. Gárdonyi számos anyaggyűjtő módszeré­nek egyike az álmok feljegyzése volt. Éjjeliszekrényén készenlétben tartott egy rugós csíptetővel összefogott jegyzettömböt, amire felserkenve azonnal felírta álma tartal­mát. Ezeket a félálomban készített kusza jegyzeteket utóbb cédulákra írta át és össze­gyűjtötte. Az egri hagyatékban van egy boríték, amelyben harmincegy lapon tizennégy álom leírását találtuk meg. 14 A borítékon ez a felírás áll: „Fiaim! Ezek a feljegyzések nem a nyilvánosság számára készültek. Csak azért írtam le némely álmomat, mert azt gondolom, hogy ha jó csomó lesz együtt, hasznos képe az ember karakterének ésfantá­11. A könyv az Új versek Budapest 1906. lehetett. 12. Az egri gyűjteményben ltsz. 69. 70. 1. 13. SIK Sándor 1929.80-81. 14. Az egri gyűjteményben ltsz. 73. 6. 1. 548

Next

/
Thumbnails
Contents