Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

2 -6. Január 13., 14., 15., 16., 17. Az Akadémia nagyszótára. Az élő Gárdonyi II. kötetének 157. oldalától kezdve ezzel a címmel olvasható egy fejezet. A cím alatt zárójelben január fentebb megjelölt öt napja áll. A Gárdonyi József által itt megírt rövid visszaemlékezés alkalmat ad arra, hogy kissé bővebben foglalkozzunk Gárdonyi nyelvészeti és nyelvvédő tevékenységével. Hasznos lehet ez, mert az életrajzi munkákban alig találunk róla valamit. Az idősebbik fiú, Gárdonyi Sándor halála után előkerült hagyaték viszont azt bizonyítja, hogy atyja nagyon sok energiát, figyelmet és időt fordított a magyar nyelv vizsgálatára, szépítésére, tisztogatására. Legalább kétezer gondosan kidolgozott cédula található az új hagyatékban, amelyek teljes szótárak, elemző művek fogalmazványainak tekinthetők. Gárdonyi abból a benne mélységesen meggyökeresedett, tiszteletre méltó, de talán naivnak ható felfogásból indult ki, hogy a magyar nyelv a legszebb, legtökéletesebb és leggazdagabb nyelv.

8 A felelősségteljes és gondos munkamódszeréről híres író úgy igyekezett hite alaposságáról meggyőződni, hogy tucatnyinál több idegen nyelvet tanulmányozott és könyvtárában sok nyelvtani munkát, szótárat és szakfolyóiratot gyűjtött össze. Sokoldalú mindennapi tevékenysége kizárta ennek az útnak végigjárását. A hagyaték azt mutatja, hogy például a magyar nyelv tömörségét, kifejezőerejét angol, francia és olasz példák mellett elsősorban a német nyelvvel végzett összehasonlítással igyekezett bizonyítani. A német összehasonlítási anyag elsődlegességét megmagyarázhatjuk azzal, hogy a német volt számára az első és a legalaposabban elsajátított idegen nyelv. A szenvedélyes bíráló hang pedig a Gárdonyiban gyermekkora óta felgyülemlett osztrák-, illetve németellenességből eredhet. Gárdonyi nyelvészeti érdeklődését, a magyar nyelv védelmére és tisztogatására fordított energiájának nagyságát egy-két konkrét példán is be kell mutatnunk. Az egri hagyatékban megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben kiadott „Utasítások az új nagy szótár adatgyűjtőinek" című füzete, amelynek címlapján a következő autográf ajánlásszöveg olvasható: „Gárdonyi Géza észrevételeit és megjegyzéseit mindenkor szívesen veszi mind a Szótári Bizottság, mind a M. Nyelvtud. Társaság. Szily Kálmán. "

9 Gárdonyi 1900 januárjában 17 kézirati lapon sorolja fel javaslatait „A magyar helyesírás szabályaidhoz. A javaslat Gárdonyi által aláírt utolsó lapjának hátoldalán ez a belső (akadémiai) hivatali utasítás áll: „Kiadatik Simonyi Zsigmond r. tag úrnak, '" mint az M. T. Akadémia helyesírási bizottsága előadójának. Budapest, 1900. január 26. S zily főtitkár. " A kézirat 13. lapján bizonyíték van arra, hogy az Akadémia illetékesei komolyan vették Gárdonyi javaslatait. írónk szerint „... az egy olyan származékaiban, ahol csak egy gy hangzik, írjuk a szót egy gy-vei, pl. : egyház, egynehány, egyszersmind, egykor; ahol pedig erős a gy írjuk ggy-vel, -pl. eggy etértés, eggyezség". Ide tett az Akadémia szakértője egy nagy piros csillagot és hozzá a lapszélre ezt a megjegyzést írta: „Ellenkezik a szóelemző elvvel, mely a szótőt igyekszik megtartani a ragos alakban: állsz, 7. GÁRDONYI József 1934. II. 166. 8. Gárdonyi Géza ezt a gondolatát részletesen kifejti Te Berkenye c. regényében, amelyben külön fejezetet szentel a magyar nyelv rövidsége és a német hosszadalmassága gondolatának. 9. SZILY Kálmán kora neves nyelvésze, az MTA főtitkára, a Magyar Nyelvtudományi Társaság megalapítója, a Magyar Nyelv szerkesztője. 10. SIMONYI Zsigmond nyelvész, az MTA tagja, a Magyar Nyelvőr szerkesztője, az Antibarbarus (1879) szerzője. Szarvas Gáborral közösen szerkesztette a Magyar nyelvtörténeti szótárt (I—III- k. 1890-93.). 35 Az egri múzeum évkönyve 545