Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lengyel László: „Lelki szem-gyógyító”. Adalékok az egri barokk szentképkultusz történetéhez

Alul három-három medalionban szentek félalakjai. Szt. Márton és Szt. Skolasztika azonosíthatók be közülük. A Caravaca-kereszt lábánál a háromkirályok nevének kezdőbetűi С M. В. Két szélen egy-egy körformájú mágikus körirat, az egyik Jézus-monogram, a másik az ismert pestis elleni Benedek áldást tartalmazó Benedek-kereszt. Ezek a jelek a barokkban közismert és nagyon népszerű betűmágia törvényei szerint készültek. A bal szélen lévő Jézus-monogram elmosódott. Tudjuk, hogy a népi etimológia szerint a latin JHS-rövidítésnek több feloldása is létezett. így J(esus) H(ominum) S(alvator), J(esus) H(omo) S(anctus), J(n) H(oc) S(igno), német variánsa pedig így hangzott J(esus) H(eiland) S(eligmacher). A Benedek-kereszt betűképének feloldása a következő (8. kép): C(rux) S(ancti) P(atris) B(enedicti) - C(rux) S(acra) S(it) M(ihi) L(ux) - N(on) D(raco) S (it) M(ihi) DJux) A Benedek-áldás folytatódik tovább is, de bizonyára a kis méretek miatt nem írták be az üresen maradt körgyűrűbe az áldás szövegének végét: - V(ade) R(etro) S(atana) - N(umquam) S(uade) M(ihi) V(ana) - S (unt) M(ala) Q(uae) L(ibas) I(pse) V(enena) B(ibas)

32 Magyarul az áldás szövege így hangzik: Szt. Benedek Atya Keresztje-A Szent Kereszt Ad Nekem Fényt-A Sárkány Nekem Nem Vezérem. Hátrálj Vissza Sátán, Hiábavaló Minden Tanácsod-Gonosz Mit Kínálsz Te, Igyál Magad Mérget. A kis szentképek nagy szerepét a testi és lelki nyavalyák gyógyításában mi sem bizonyítja jobban mint az a néhány apró nyelhető képecske mely az egri múzeum gyűjteményében található. Ezek a nyelhető szentképek ún. schluckbildek a legnagyobb magyar vonzáskörzetű ausztriai zarándokhely - Máriazell - kegyszobrát és kegyképét ábrázolják (9. kép). A képecskék kicsiny mérete nem adott módot, hogy készítőjük a szemnek szép Madonnát és gyermeket rajzoljon, de nem is volt ez szempont a schluckbildeknél. Mint ahogyan az eredeti kegyképek sem feltétlenül kvalitásos festmények. A kultusz gyakorlása, a kultusz diktálta devóció ereje lényegtelenné tette a művészi kvalitás kérdését és így erővel bíró jelként tekintettek e képecskékre, az égi hatalmakkal történő kapcsolattartás eszközeként. A kegyképek metszetes másainak, az imádság- és áldásszövegeknek a megevése azért vált szokássá, hogy a betegséget okozó gonosz lélek ne találjon hajlékra az ember testében.

33 A levéltári adatokat és a tárgyi emlékeket áttekintve joggal feltételezzük, hogy az egri irgalmasok kórházában is alkalmazták e változatos „Lelki Szem-gyógyító" eszközöket és a Gránátalma patika testi fájdalmakat enyhítő szerei mellett „Lelki Méreg ellen való orvosság" gyanánt szentképeket is használtak. Ez a kultuszgyakorlat egészen a XVIII. század végéig virágzott Európa-szerte, de a pestisjárványok megszűnése és a felvilágosodás eszméinek hatására a hitélettel együtt a szentképek kultusza is átalakult és egyre inkább veszített jelentőségéből. 32. HANSMANN, L.-RETTENBECK, L-K. 1966. 145. 33. SZILÁRDFY Zoltán 1979. 220. 538