Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lengyel László: „Lelki szem-gyógyító”. Adalékok az egri barokk szentképkultusz történetéhez

Hogy mit ábrázolhattak pontosan ezek a képek, sajnos nem tudjuk. Bizonyíthatóan itt készült vágott képeket nem ismerünk. A speciális célszerszámokkal, késekkel finom ornamentikát kivágó szerzetesek munkájának kvalitására ma már csak a Káptalani könyvekben található visitatori pecsétek papírkivágásos díszei utalnak. S, hogy nemcsak kedvtelésből foglalkoztak szentképek készítésével, azt látszik igazolni a rendszeresen valamilyen külső helyről vásárolt ájtatosképek nagy száma. Az alább következő adatok megvilágítják, milyen nagy mennyiségben igényelték az irgalmas testvérekkel kapcsolatba kerülő betegek és templomukba látogató hívek a szentképeket. Minket most elsősorban a szentképek, az ún. kis ájtatosképek kultusza érdekel, de nem mehetünk el észrevétlenül a szentképekkel általában együtt vásárolt egyéb devóciós tárgyak mellett sem. Ezek ugyanis a barokk szentkép- és relikviakultusz szerves kiegészítői voltak és elválaszthatatlanul hozzátartoztak a korabeli hitélet gyakorlatához. A XVIII. században százával vásárolták a különféle (rendi, pomerániai) rózsafüzéreket, gyűrűket, Agnus Dei viaszokat. „1728 szeptember 13. -300 nagy Hausenblasen-képáralFt3krllOO . . . 3Ft9kr"* Az ún. Hausenblasenbild sajátos technikával készülő ájtatoskép. Főként a XVII. században készítettek ilyeneket Európa kolostoraiban. Enyvvel átitatott halhólyag fölhasználásával készítették. A halhólyagból kivágták a megfelelő alakzatokat, majd átitatták őket enyvvel. Még az enyv száradása előtt kézzel plasztikussá alakították az ábrázolt alakokat és tárgyakat. Szárítás után pedig összeállították a kompozíciót, esetenként festett vagy rajzolt részletekkel kiegészítve azt, így alakítva ki a tér illúzióját keltő kis képecskéket. Ez a technika a XIX. századig tovább élt némi módosulással. A halhólyagot fölváltotta ugyanis a celofán, az enyvet pedig a zselatin. Ezeket pusztán a kéz melegét fölhasználva formálták plasztikussá.

4 „200 pergamen kép. á. lFt24kr. fizetve ...2Ft48kr. 1729 április 2. - 100 Hausenblasen-kép . . . Ift3kr. 1730 január 28. - 100 pergamen kép szabadkézből, fizetve . . . 2Ft. " A szentképek között akad néhány figyelemre méltó megnevezésű is: „100 Concept (!) kép papírból, fizetve . . . 36kr. "

s Árukat szemlélve föltehetően rézmetszetes sokszorosítású képecskék lehettek, megnevezésük pedig sajátos funkciójukban rejlett. Föltételezésünk szerint a Concept Bilder elnevezés itt valamilyen apologetikus, hitvitázó ábrázolási témára utalhat. „1731 május 20. - 300 pergamen kép . . . 3Ft. 36kr. 1731 május 8. -100 pergamen kép . . . lFtlSkr. 3. "Vor 300 haussen blassene grosse bilder, á pr.: 1 Ft. 3kr. . . . "-3"-9" HML: XII. 6/1. 1728. szeptember 13. 4. Schwering B. 1982. 139.; Egy ilyen technikájú művet őriznek az egri érseki palotában, mely a jeruzsálemi Szt. Péter templomot ábrázolja. XIX. század. 2. fele. 5. "Item vor 200 Pargamentene bilder, á pr. lFt. 24kr. zahlt . . . "-2"48" HML. XII. 6/1. 1728. szept 13. "Eod: vor 100 Haussen blassene bilder bezhalt. . . "l"-3" HML. XII. 6/1. 1729. április 2. "Vor 100 Pargamentene bilder freyer handt, zahlt. . . "2"-" - Item Vor 100 Concept bilder von Papier zahlt. . . "-"36" HML. XII. 6/1. 1730. január 28. 524