Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Nemes Lajos: Eger város „hegyrendészete” a XVIII. században
Ha a pörlekedő szőlőszomszédok nincsenek megelégedve a hegybírák, majd a városi magisztrátus ítéleteivel, akkor a földesúrhoz fordulhatnak panaszukkal. A hegybírák kötelessége a szőlőhegyek ügyeiről protokollumot vezettetni. Ismételten elrendelik a szőlők összeírását szüret előtt. Szükségesnek látják, hogy ne csak a termő, hanem az új ültetés szőlőt, a szőlőnek való gyepet, a szőlőalját is összeírják. A szőlő összeírását, gazdájának jelenlétében kell végezni. A szabályzat többi pontja megegyezik az 1760. évi, statútum szövegével. 74 A század folyamán ilyen részletes szabályozásra, mint az 1748, 1760 és 1772. évi, már nem került sor. Ez nem azt jelenti, mintha a hegyrendészet mindig zökkenőmentesen funkcionált volna. 1785. október 28-án a városi tanács a szőlőterületek tartása ügyében a földesúrhoz fordult. 75 Beadványukban leírják, hogy a szőlősgazdák egy része - s éppen a leggazdagabbak - kiváltságaikra hivatkozva nem fizetnek kerülőbért. Egyesek szükségtelennek tartják a kerülők kiállítását a szőlőkbe, mert károk a kerülők tartása ellenére is vannak, mivel ha tízszer annyian lennének, akkor se tudnák megvédeni a szőlőket. A kerülőket egyesek gyakran elcsábítják más munkára, s a szőlők őrizetlenül maradnak. A város azt kéri, hogy kötelezzék az összes gazdát a kerülőbér fizetésére. Helytelenítik azt is, hogy az elmúlt években takarékosságból a főhegybírói tisztet rendszeresen a város főbírájára ruházták, aki ennek a tisztségnek, egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eleget tenni. 1785. október 31-én a püspöki prefektus azt javasolta, hogy továbbra is tartsák meg a kerülők tisztét, de úgy, hogy felfogadásuk 3/4 évre szóljon, november 1-től július végéig, míg a pásztorok ki nem állnak a szőlőbe. Természetesen augusztus 1-től október 31ig mint szőlőpásztorok dolgozhatnak tovább. Egy-egy kerülő kb. 400 katasztrális holdnyi területet őrizzen. 76 A továbbiakban még 1790. június 11-i dátummal van egy statútum, amiben Tremel József hegybíró feladatait szabályozta a magisztrátus, de ez lényeges változást nem tartalmaz az előzőekhez képest. 77 A század második feléből is vannak adataink a hegyrendészet működéséről. Igen gyakori a híradás arról, hogy a hegykerülők vagy a szőlőpásztorok állatokat hajtottak be a szőlőkből. 78 Adataink vannak a hegykerülők és egyes tolvajok összeütközéséről. 79 1797. május 25-én pedig a szőlőszomszédoknak okozott kárról tudósít Tremel József hegybíró 80 1798. augusztus 22-én a püspök-földesúr engedélyezi a szőlők ismételt összeírását, 81 mely összeírást végre is hajtják. Összefoglalva elmondhatjuk a hegyrendészetről, hogy a török kiűzésétől a XVIII. század közepéig kialakult annak intézményrendszere, körvonalazódtak feladatai, s ezt 1748-ban majd később is statútumokban is rögzítették. A század vége felé a borexport stagnálásának, majd elmaradásának eredményeképpen a hegyrendészet is megrendül, majd kezd visszafejlődni. Ez ténylegesen a XIX. században következik be. 74. Egerv. ir. B.XLIX.a. 126. 75. Egerv. ir. B.LXXII.a. 322-323. 76. Egerv. ir. B.LXXII.a. 322. 77. Egerv. ir. B.XC.a. 2108. 78. BAKOS József-FEKETE Péter: I.-1972. 25, 46, 55, 62, 74, 84, 87, 91. 79. Egerv. ir. B.CVI.a. 152. 80. Egerv. ir. B.CXI.a. 402. 81. Egerv. ir. B.CXII.a. 728. 519
