Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Sugár István: Eger város első négy urbáriuma (1475–77, 1551, 1557, 1567)

A város püspöki részén egy-egy telek után, annak birtokosának esztendőnként adnia kellett: 1475-77. 1551. 1567. Census, forint egész telek féltelek 10 dénár 5 dénár 3 4 1 10 dénár dénár 1 4 1 10 dénár 5 dénár 2 4 Tyúk, db Tojás, db Kenyér, db 10 dénár 5 dénár 3 4 1 10 dénár dénár 1 4 1 10 dénár 5 dénár 2 4 Az Eger városi püspöki földesúri terhekkel kapcsolatban befejezésül nem kis nyomatékkal ki kell emelnünk, hogy az egyes városrészeknél, - ahol, miként az urbáriumokból kitűnik, a pusztulás nem volt elhanyagolható, - a közösen lerovandó földesúri teher ott és akkor esett súlyosan a latba, amikor megfogyatkozott a lakosság, ugyanis a meggyérült népességű városrésznek „communiter" ugyanannyi földesúri terhet kellett viselnie, mint amikor népes volt a városrész. Mivel az egyes városrészekben a népesség gyarapodása a nemesség számának erőteljes növekedését is jelentette, így a colonusok, a „civis"-ek számára a telkek fokozott benépesülése nem okvetlenül járt a közös földesúri teher csökkenésével. Egerben ugyanis a helyzet a XVI. század második felében a kiváltságolt nemesek javára tolódott el. A város püspöki részében a nemesek számának növekedését kifejezően illusztrálja, hogy összehasonlítjuk 1567-ben való százalékos jelenlétüket az 1577. évi adatokkal.

76 Városrész Nemesek %-ban 1567. 1577. Piac utca .. Olasz utca Szabadhely 47,5 39,0 12,8 60,1 76,4 46,3 76. MOL. U. et С. fasc. 1. Nr. 8. 489